Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1916

XII. A tanintézet 1916/17. évi története

67 osztályának igazgatója tevékenykedett. Előadást tartott a szabadtanítás liceális osztályán jan. 23. „A hideg gyártása" cimen. Párkányi Norbert, igazgatója a Pécsi Kath. Körnek, titkára a Julián-Egyesület Pécsi Bizottságának és elnöke a főgimnázium Faludiönképzőkörének. Időközönként ismertette a lapokban a Julián-Egyesület működését, ezenkívül több aktuális közleményt írt a helyi lapokba. Gondán Felicián, dr. a Folklore Fellows Magyar Osztálya részére vezette a baranyamegyei népköltési termékek gyűjtését, főtitkára volt a Nemzeti Szabadtanítás pécsi egyesületének. Ünnepi beszédet tartott máj. 20. Arany J. születésének százados évfordulója ünnepélyén. Novellákat, karcolatokat közölt a „Pécsi Napló"-ban. Fránek Döme, dr., tartotta az ünnepi gyászbeszédet a nov. 30-án tartott gyászünnepélyen I. Ferenc József királyról. Baumgartner Alán, dr., szt. Imre napján tartotta a beszédet. Felolvasott: Asszíria és Babiloniáról a szabadtan. liceális oszt. jan. 9. 5. A tanulók vallás-erkölcsi állapota. A tanári kar ama tudatban, hogy az ifjú sarjadék van hivatva arra, hogy a keresztény társadalomnak egykor oszlopos, erős támasza legyen ; hogy a keresztény restauráció munkáját folytassa és befejezze : főtörekvésének és legfontosabb kötelességének tartotta az ifjúságot az isteni félelemben, a vallásos szellemtől áthatott, alkuvást nem ismerő életelvekben nevelni. A vallás megnemesíti a szívet, fegyelmezi az akaratot, felébreszti és megerősíti a kötelességérzetet, megvédi az erkölcsök tisztaságát. Csak a vallás-erkölcsös meggyőződés lehet alapja az egyéni és társadalmi boldogulásnak, a haza üdvének és felvirágoztatásának. E szent meggyőződés töltötte el a tanári kar minden egyes tagját és lelkesíti nehéz munkájában. E meggyőződéstől vezettetve arra fordította minden figyelmét nem csak szóval, de példaadással is, hogy a gondjaira bízott ifjúság lelkének nevelése és szellemének fejlődése a Krisztus szellemében történjék. Ezért intézetünk nemcsak a vallástanításnak, vallásos nevelésnek adta meg méltó helyét munkájában, hanem az egész intézet szellemében, a többi tárgyakban és ügyességekben is iparkodott kiemelni azokat az etikai mozzanatokat, amelyek az embert Isten létére, tökéletességére, az iránta és a világgal fennálló kötelmeink teljesítésére figyelmeztetik, a kath. ifjúságot hitének vallásában és gyakorlásában a jövő életküzdelmek közt reá várakozó megpróbáltatások elviselésére képesítik és amelyek megóvják attól az Isten nélküli modern tudománytól, mely a felkorbácsolt élvezetvágy, az emberben 5*