Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1916

V. Iskolánk és a háború

V. Iskolánk és a háború. Az a rettenetes világháború, amely közel már három éve tombol s amelyben résztvett úgyszólván az öt világrész minden népe, napról napra újabb bonyodalmakat ért el. Soha még háború annyi áldozatkész lelkesedést, bámulatos vitézséget, kifogyhatatlan energiákat nem váltott ki, mint ez a világfelfordulás, de nem is zúditott az emberiségre annyi bánatot, pusztulást és romlást, nem hozott annyi szenvedést, gyűlöletet, s vak szenvedélyt az emberiségre. Évszázadok büszke alkotásai dőlnek romba, erőseknek hitt trónok recsegve omlanak össze, hatalmas birodalmak alapjai inganak meg, népek tűnnek le a világ színpadáról. Megfoghatatlan, soha még csak el sem képzelt események, átalakulások forgatagába kerültünk. Uj fogalmak, új alapok, új viszonyok tűnnek fel, a világháború határai mérhetetlenek és mindenütt mutatkoznak. Az iskola életében is mutatkoznak azok a hatások s alóluk nem vonhatta ki magát az sem. Mutatkoznak nemcsak abban a nehézségben, amellyel a tanítás fenntartása és eredményes folytatása ezernyi akadály mellett is jár, hanem a lelki és szellemi élet átalakulásában, a tanítás céljainak eltolódásában, a nevelés eszközeinek és módjainak változásában. Ifjuságunk gondolkozását, lelkivilágát ép úgy befolyásolja, módosítja a világháború, amint a tanárságnak is szélesebb látókört nyújt, új tapasztalatokat szolgáltat, új anyagot hord össze a tanítás és nevelés részére, amelyet sem a tananyag megválasztásánál, sem a tanterv összeállításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni. A jó tanár nem hagyja figyelmen kivül azt a nagy morális eszközt sem, amelyet ép a háború eseményei vetnek felszínre. Lehet-e jobb alkalom arra, hogy tanítványainkkal megérttessük, mi az igazi tettekben megnyilatkozó önzetlen hazaszerelet, mikor szoktathattuk volna őket jobban a szorgalmas és mindenek előtt fegyelmezett munkához, mint mikor eléjük tárjuk a német katona szinte elragadó fegyelmezettségét és pontosságát, amely erény tette a német nemzetet világhatalommá, mikor lett volna alkalmunk őket a feleba-