Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913
A pécsi gimnázium története
nek; a gimnáziumi tanárok pedig egyelőre szerte a városban magánházaknál vonják meg magukat. A következő tanévben még a régi csapáson halad a nevelőoktatás munkája, amelyet a tanári testület kötelességeinek parancsszavára lelkiismeretesen, de a hontalanság révén, amelyet szűkebb s tágabb körű hazájában egyformán érez, megbénult munkakedvvel teljesít. Mikor azután az osztrákok számára készült Entwurf a magyar népnek is hivatott pedagógiai törvénykönyve lett, a bevezetésével járó pécsi bonyodalmak oly milieut teremtenek számára, amelyben a gondozása alatt álló intézettel egyetemben a szárazra kivetett halnak életét éli. Hogy az egymásra torlódó események tömkelegében némi áttekintést nyerhessünk, pár szóval ide iktatom az új tantervnek egy-két lényegi tételét, hogy azután az intézetnek külső vívódásaival, majd belső életével is megismerkedhessünk. Az Entwurf a gimnáziumok tanulmányi idejét nyolc esztendőben állapítja meg. Az eddigi hat éves tanfolyam a bölcseleti kurzusnak a gimnáziumba való beleolvasztása révén egészül ki. A jelen változás részben tanulmányi, részben disciplináris okokból mutatkozott kívánatosnak. A bölcseleti szak ugyanis a felsőbb tanulmányokra való jogosultság szempontjából eddig is természetes és kötelező folytatása volt a gimnáziumnak; a szervi egybeforradás az egységes képzésnek csak előnyére szolgálhat. Másrészről az erkölcsi nevelés eminens érdeke, hogy a forrás állapotában levő ifjúság minél tovább erőteljes fegyelmi vezetés alatt maradjon. Azt az aggodalmat, hogy ily módon az idősebb tanulók az ifjabbakkal azonos pedagógiai kezelés alá kerülnek, a gimnáziumnak felés algimnáziumra való tagolása révén törekszik eloszlatni a tanterv. Az algimnázium a képzettségnek egy viszonylagosan zárt egészét nyújtja. A felgimnázium az előbbi tanfolyamok anyagát új és szélesebb alapokon kezeli. Már a tanterv kialakulásakor az a gondolat is felmerült, hogy az algimnázium a gimnázium és reáliskola közös alépítményét képezze. Ám a meghallgatott szaktekintélyek ezt a berendezkedést a klasszikus nevelés tökéletes csődjének tekintették s így az Entwurf is lemond annak foganatosításáról. A tanterv elérendő cél gyanánt az általános műveltséget tűzi ki. A klasszikus nyelvek felkarolásánál nem csupán azoknak alaki képző erejét kívánja általában értékesíteni az ifjúság szellemi gondozásánál, hanem a klasszikus szellembe való erőteljes behatolásra is fenntartja az igényét.
