Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

kollégiumába költözködnének, ez a körülmény bizonyos intézkedéseket von maga után a belvárosi plébániára vonatkozólag. Király püspök kijelenti, hogy a fönnebbi esetben a belvárosi templom rendelkezésükre áll a cisztercieknek s növendékeiknek. Azt gondolja, egyébként is célszerűbb lenne a plébániát átvinni a dominikánusok templomába, amely üresen, elhanyagoltan mered az égnek. A városnak eléggé a központjában is fekszik ; a plébánia-épület számára is alkalmas helyet lehetne kihasítani a dominikánusok egykori telkéből. Ez irányban már különben a várossal is tárgyalt, de ez nem helyesli a plébánia áthelyezését. így a maga részéről is legjobbnak véli, ha a ciszterciek a pálosok volt rezidenciáját foglalják el.

1 Király püspöknek s Dréta Antalnak egyértelmű óhaja — amint már a fönnebb előadottakból is megmagyarázható — nem valósulhatott meg. A pálosok épületének átalakítása oly összeget igényelt volna, még Dréta ajánlata szerint is, hogy azt a Helytartótanács az egyházi gazdasági bizottság véleményére támaszkodva, az egyezkedések alapjának sem fogadta el. A további tárgyalások már a Jézus-társasági kollégium épületére vonatkoznak. A tatarozási költségvetés itt sokkal szerényebb összeget tüntet ki, de a Helytartótanács ezt is leszállítja 12.000 frtra. Pusztán a volt kollégium épület — a régi iskolaépület nélkül — s a belvárosi templom használati joga különül ki lassankint a tervezgetéseknek sokáig bizonytalan kereteiből, mint a ciszterciek részére az ő pécsi hivatásuk teljesítésére biztosított bonificatio,

2 Dréta Antal megérti ezeket a Helytartótanács leveléből s különkülön megteszi rájuk a megjegyzéseit. Nyilatkozott már a vizsgálatot teljesítő Mitterpacher vál. püspök előtt is, hogy a jezsuita kollégium épülete az iskolák s a tanári lakások számára nem biztosít elég helyiséget. Bár a nevezett püspök is reményt keltett benne az iránt, hogy a nemzeti iskolává alakított, régi gimnáziumi épületet meg fogja kapni, de mégis belenyugszik abba is, hogy pusztán a rezidencia megy át a ciszterci rend tulajdonába. Erős aggodalmai vannak azonban a belvárosi templom együttes használati jogára (cousus) nézve. Minők ennek a feltételei? Nem jár-e vele a templom tatarozási költségeinek részleges viselése? Erre nézve, még mielőtt a végleges választ megadná, alaposan tájékozódni kíván. A 12.000 frt. megújítási költséget nagyon kevésnek ítéli. Előtte 1 Püsp. L. Protoc. Repraes. Vol. 1808—16. pp. 305—7. 2 Zirczi Ap. L. C. 1671.; 1814. ápr. 8.