Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

IL AZ ARCHIGIMNÁZIUM. A magyar törvényhozásban már a XVIII. sz. első felében kifejezésre jut az az elv, hogy az iskolák, konviktusok és szemináriumok nem csupán a felekezetek, de egyúttal az államhatalomnak is érdekkörébe tartozó intézmények; következőleg a fölöttük való ellenőrködés joga az uralkodó személyét illeti meg. (1715. LXXIV. t.-c.) Kapcsolatosan fejlődik ez a gondolat az új idők egész eszmerendszerével, ahol a régi, a korszellem által meghervasztott, de mindamellett mellőzhetetlennek érzete tekintélyi elv új formában támad fel: az állameszme nagyobbára anyagias és külsőleges kereteiben. Azóta az idők folyamán teljesen kiérett s megkristályosodott ez a felfogás. Légkörében élünk és mozgunk ma is. Róla alkotott ítéletünkben — épen ezen okból — nehéz megőrizni a szigorú tárgyilagosságot. Tagadhatatlan, hogy az államhatalom befolyása révén erősen megfokozódott a nemzet kulturális érzéke. A megcsillapuló vallási villongások után felmerült számos szellemi szükséglet megnyugtató kielégítést nyert. Az a nagy anyagi és szellemi apparatus, amelyet a kormányhatalom működésbe képes hozni, sok iskolát emelt fel nagyon előkelő színvonalra. — A maguk álláspontján mégsem tudom kárhoztatni a Jézus-társasági atyákat, akik idegesen ellenszegülnek az állami beavatkozás gondolatának. Egy örökre értékes eszméjüket akarják menteni, amelynek Kaunitz — József trónörökösnek a jezsuita iskolázást illető, frivol kritikájára vonatkozva — ily módon ad hangot; „A szívet képezni, mielőtt a szellemet foglalkoztatjuk; megadni az állampolgárnak az erkölcsöket, mielőtt szolgálatát igénybe vesszük ; felvilágosítani kötelessége felől, mielőtt annak teljesítését megkívánjuk tőle : ép oly mulaszthatatlan teendők, mint a földet megművelni s vetőmaggal behinteni, mielőtt a termését learatjuk".

1 Akik gondolataikkal állandóan az élet transcendentális céljainál 1 Fináczy, i. m. 1. 273. 1.