Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

dést gerjesztett. Ez a két egyesület, mint két szív, lövellte ki magából a vallásos érzelmek hullámait azon, külön-külön 300-400 tagból álló szellemi kör révén, amelyet a maga közvetlen hatáskörébe vont. A naplójegyzetek azon részletei, amelyek a kongregációk működésének gyümölcseiről számolnak el, sok-sok ifjú lelket vonultatnak elénk a hősiességig megedzett akaraterőnek egy-egy jellemző cselekedetével. A szenvedéllyé fokozódott vallásos hevületnek szimptómái azok, amelyekkel itt lépten-nyomon találkozunk. Volt olyan ifjú, aki a Mater Dolorosa és Xavéri Sz. Ferenc tiszteletére csalánövet hord; aki Sz. Benedek példájára tövisek közé veti magát, hogy testi kísértéseit elfojtsa; aki ágyát elhagyván, kemény köveken tölti az éjszakát; aki késével a testébe vágja Jézus és Mária nevét, hogy, amiket a lelkében szüntelen kontemplál, a testén szemmel láthatólag is viselje . . . Az ilyen erénygyakorlatokat — természet szerint nem írják elő követésre a Jézus-társasági atyák. Az eléállított eszményektől megihletett lelkek önként váltják ki azokat magukból. Ám mindenesetre élénk tanúbizonyságai annak, hogy a jezsuita atyák ritka hozzáértéssel tudtak napot, levegőt biztosítani a nemes szenvedelmeknek. Ha manapság bizonyos fölénnyel tekint is el a modern idő az ő sablonosnak emlegetett nevelési rendszerük felett, nem tagadhatjuk meg az ő legnagyobb dicsőségüket, amelynél fogva épen azon a téren aratják a leggazdagabb sikereket, ahol a modern kor jóformán a legtehetetlenebb : a pozitív és negativ természeti hajlandóságoknak a nemes eszmények szolgálatára való lekötésében, a jellemképzésben. A Jézus-társasági atyák pécsi működésének jelen, elnagyolt vázát nem zárhatnám le méltóbban, mintha pár szóval megemlékezem a Gyertyaszentelő Boldogasszony templomáról, amely az ő hatékony munkásságuknak szintere, szerető gondjaiknak pedig mindenkor kedves tárgya volt. A török mecsetből sebtében katholikus templommá lett épület nagyon sok hiányt tüntetett fel ahhoz képest, amit a kath. hitélet dísze, méltósága s gyakorlatai igényei is megköveteltek volna. A Jézus-társasági atyák buzgalma ezen fogyatkozásokat is a hivők lelki előnyére tudja fordítani. Meleg szavakban szólaltalják meg az Úr házának igényeit és sok nemes szív megmozdulása, áldozatos jóakarata lesz rájuk a felelet. A templom első oltárképét Keszler főhadbiztos készítteti el 1688-ban. Rajta kivül ugyanezen évben a püspök, Herberstein grófné, Mayr tábornok, a sütő-céh stb. szerepelnek a jóttevők sorában. A