Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913
Iskolai közlemények az 1913/1914. tanévről - IX. A tanintézet 1913 — 1914. évi története
rüljenek rajtunk, nekünk is meg kell könyörülnünk másokon s nyomorukat enyhitenünk, a szent célokat előmozdítanunk. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy az a folytonos zaklatás, amelynek országos és helyi, de még állami intézmények részéről is ki vagyunk téve, jóformán már tűrhetetlen s a különféle gyűjtésekkel való erőszakoskodás épen a nemes ügyek iránt közönyösséget, a szegényebb fiukban pedig, mert adni nem tudnak, restelkedést vagy elkeseredést szül. Azért az volna a helyes, ha gyűjtés csak rendkívüli esetekben s akkor is miniszteri engedély alapján történhetnék. Tanulóink hazafias érzésére úgy is akartunk hatni, hogy idegen hangzású neveik helyett magyar nevek felvételére buzdítottuk őket. Legyen magyar a magyar haza minden polgára, nemcsak érzelmeiben, hanem külső életviszonyaiban is és ne kicsinyeljük a név jelentőségét, amely a külföld előtt első sorban mutatja meg magyar mivoltunkat. Minden magyar név egy-egy erkölcsi kötelességet ró a viselőjére, egy-egy zászló, mely a magyarság előrehaladásának útját jelöli. Felszólításunknak és buzdításunknak volt is foganatja, mert többen az igazgatóság útján maguk, mások testvéreikkel együtt folyamodtak névmagyarosításért s vettek fel jó magyar hangzású neveket, összesen 30. 6. Fegyelmi állapot. A tanulók fegyelmi viszonyait a nm. Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumtól szentesített fegyelmi szabályok szabályozzák. Két külön lapon vannak ezen fegyelmi intézkedések csoportosítva. Az egyik a tanulóknak szól és ezt beíráskor mindenki megkapja, de meg minden osztályban ki van függesztve. A másik azon pontokat tartalmazza, melyeket a szülőknek és házigazdáknak kell ismerniök és maguk részéről érvényesíteniök. Ezen lap egyszersmind a felvételi- és tandíjak nyugtatójául szolgál és minden szülő tartozik megőrizni. Ezenkívül a fegyelmi szabályokat az osztályrendezés alkalmával az osztályfők pontról-pontra felolvassák és megmagyarázzák, az igazgató pedig a tanári kar jelenlétében ünnepiesen felolvastatja az ifjúság előtt, midőn buzdító, intő, óvó, figyelmeztető beszédet intéz a tanulókhoz. Különben is minden egyes tanár, de főleg az osztályfő és az igazgató nemcsak magyarázói, de éber őrei is a tanulók viselkedésének és kötelességöknek tartják az atyai szigorral is érvényt szerezni az iskolai törvényeknek; gyanús esetekben, hogy a baj csiráját is elfojtsák, a tanulókat lakásaikon is felkeresték az osztályfők. Igazi fegyelemről csak ott lehet szó, ahol a fegyelem a tanulók lelkéből fakad s nemcsak a külső hatások kényszere alatt keletkezik. Ép azért a fegyelem bázisává is a vallást tettük, amely egyedül képes megadni azt az éltető erőt, mely megőrzi az emberi szív romlatlan-