Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

feltételeit, arra az elhatározásra jut, hogy — amint Szt. István tiz püspökség alapításával, úgy ő- erőihez mérten tíz vallásos szellemű gimnázium létesítésével fog balzsamot csöpögtetni a maga kora fájó sebeire.

1 A kőszegi, a győri, a budai s az esztergomi gimnáziumok alapítása után a figyelme a pécsi egyházmegyére is ráterelődött, amelynek több éven át püspöke volt s 1694. február 5.-én 50.000 rajnai forintot adományoz egy Pécsett létesítendő Jézus-társasági gimnáziumra.

2 A maga számára azt köti ki, hogy nevét márványtábla örökítse meg a kollégium kapúja fölött s lelki üdveért úgy a szent misékben, mint azon kivül állandóan könyörögjenek. Bár az új kollégium építési költségei már az alapítást követő esztendőben rendelkezésükre állottak a pécsi Jézus-társasági rendtagoknak, számos évnek kellett még eltelnie, mire a terv csakugyan testté válhatott. Somalovích Pál Jézus-társasági atya Winkler Farkas prokuratorhoz intézett levelében panaszkodik, hogy Pécsett annyira kevés a munkáskéz, hogy az új kollégium építésére még gondolni sem lehet. Azt tanácsolja a prokurátornak, hogy a pécsi tisztviselők példájára egy falut — talán Pellérdet — kellene bérbe venni a kamarától/' Ez a kivánság ugyan nem teljesült, azonban úgy tetszik, a jezsuita rend vezetősége komoly megfontolás tárgyává tette az ajánlatot s más, még célravezetőbb formában oldotta meg, 1702-ben ugyanis 1500 rajnai forinton megveszik Görcsön községet, amely idővel virágzó uradalommá lett a kezeik között s a maga jobbágyi munkaerejével s anyagi jövedelmeivel úgy az új kollégium építésénél, mint a Jézus-társasági atyák egyéb feladatainak megoldásánál hathatós támaszára szolgált a jezsuita rendnek. A Jézus-társasági krónikás a „szenvedés alkalma" címen szokta összefoglalni a Litterae annuae-ben azokat a próbákat, amelyeket a rend tagjaira mér ki a Gondviselő kifürkészhetetlen akarata. Meghatódva s épüléssel állunk meg minden ilyen fejezetnél, csendesen szemlélődve fölötte, hogy egy hivő s bízó lélekben minő hullámokat vernek fel a nehéz napok keserűségei. Ám az a teljes némaság, a mellyel 1702 s 1712 között találkozunk a naplójegyzetekben, még erősebben megillet bennünket. Keresve az okokat, miért szakadt félbe a szorgos kezek munkája, a választ Magyarország politikai történetében találjuk meg. 1 V. ö. Szittyái, i. MS. 39. 1. 2 Orsz. L. Jesuitica reg. Quinque-Eccl. Fase. I. n. 2. 3 Orsz. L. Jesuitica irreg. Quinque-Eccl.