Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

I. A JEZSUITÁK PÉCSETT. Amidőn a pécsi főgimnáziumnak s kapcsolatosan a Pécs-vidéki kultúrának eredő nyomait kutatjuk, kötelességszerűen meg kell állapítanunk, hogy minden kapavágás a múlt idők talajába egy-egy emlékjelét tárja fel a keresztény gyakorlati szeretetnek; ám ugyanekkor a Jézustársaság tiszteletreméltó munkásságának is, mint amely azon, a letűnt századokból eredő gyengéd és mégis erőteljes energiát áldozatos buzgalommal űltetgeti a világ talajába. Pécs városa 1686. okt. havában szabadult fel a török fennhatósága alól. Az egykori emlékek töredékes világánál alig lehet többé ráismerni benne II. Szulejmán „földi paradicsom"-ára. Az írás szavai teljesedtek rajta: „íme, csalánok töltötték el az egészet; tövisek lepték el a felszínét; kőkerítése lerombolódott". 1 A város jelentékeny része romokban hever.- Csekély számú lakossága egy rabszolganemzedék fáradtságát, kulturátlanságát mutatja. Nem csoda. A török állam — a maga berendezettségének kezdetleges alapelvei szerint — tulajdonának tekintette személyüket, vagyonukat egyaránt. A mohammedán szent könyvek maguk hatalmazzák fel a tisztviselőket arra, hogy a keresztény alattvalókat birtokaikból kiforgathassák; férfit, nőt, felnőttet, gyermeket fogságra vethessenek. '' Ahol a vallási tanok szentesítik a durva hajlamok uralmát s adnak ösztönzést a lelkiismeret elfojtására ; ahol az önkényeskedésnek számbavehető intézményes akadálya nincs: ott az emberi méltóságnak megfelelő életről szó sem lehet. Valóban a pasák és bégek kétes értékű irgalma s könyörületessége, a harács, az iszpendse, a várépítési robot, a magyar függő viszonyból eredő terhek, s ezek mellett az örökös háborúk, a közbiztonság hiánya, amelyért a török ép úgy felelős, mint a hajdú,

1 oly kegyetlen sorsot biztosítanak a magyar 1 Péld. 24. 31. 2 Litterae annuae missionis Quinque-Ecclesiensis S. J. p. 5. (MS. a kalocsai Jézus-társasági atyák könyvtárában.) 3 Salamon Ferenc : Magyarország a török hódítás korában. Budapest, 1886. 100.1. 1 V. ö. Koller: História Episcopatus Quinque-Ecclesiensis. Posonii, 1806., VII. 55.