Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Önképzőkörének ötven éves történetére

3 zett irodalmi körök felállítása. A lelkesedés főképen a nemzeti felújulás korában, egymásután hozza létre a ma már nagy múlttal és fényes eredménnyel dicsekvő önképzőköröket, melyek közül elég említeni a pápait, hol Jókai és Petőfi, a győrit, hol Deák Ferenc . és Ghyczy Kálmán, az eperjesit, hol Tompa, Petőfi, Kerényi, Lisznyay, Sárossy, a két Vahot, Székács, Hunfalvy s Fogarassy kezdték bontogatni szárnyaikat s tették örökre ragyogóvá a jegyzőkönyvek lapjait. Bizonyos melankolikus érzés tapad a kérdéshez, miért nem alakult a nemzeti lelkesedés eme fényes időszakában Pécsett is ily irodalmi kör, hisz Pécs régi idők óta a magyar kultúrának egyik végvára volt ? A felelet nagyon egyszerű. Pécs mint a határhoz nagyon közel álló város, a törökök becsapásainak állandóan ki volt téve és magyar lakosságának nagy részét elvesztette. Ennek helyét bosnyák, rác és főkép német elem foglalta el, mely csak nagy nehezen kezdett a XIX. század folyamán magyarosodni. Nem csoda tehát, ha ily vegyes ajkú városban nem igen talált élénk visszhangra a magyar irodalmi kör eszméje ; csak később, a negyvenes években kezdett az ifjúság az eszme iránt lelkesülni, azonban — mielőbb megérhetett volna teljesen, a szabadságharc mozgalmas idején és a következő szomorú napokban le kellett a pécsi ifjúságnak mondania az egyesülés eszméjéről. Csak később 1857-ben kezdtek ifjaink némi munkásságot kifejteni, melynek eredménye lön az „Emlényfüzér." Ekkor már, midőn Vörösmarty szózatára fölzendült az ország költőinek kara és Tóth Kálmán szerint a nemzet borús egére hajnalt nem vérrel kelle festeni, hanem ami azt felhozhatá, a szellem napja volt: a pécsi ifjúság is komolyan kezdett gondolkozni oly kör felállításán, melyben irodalmilag kiművelhetné magát s követhetné a testvérkörök által már nemcsak megtört, hanem fel a csillagokba vezető utat. Azonban az egyesülés eszméje még most sem ért meg teljesen s az ifjúság sem akarta, hogy a megalakulandó Kör mindjárt el is enyésszen. Megszívlelvén a latin közmondás igazságát : „Quod cito fit, cito perit", tanácsosabbnak vélték munkásságuk eredményét „Emlény" alakjában kibocsátani a közönség elé és a kör megalakítását későbbre hagyni. Végre a sokat hányt-vetett eszme megérett és 1862-ben testet öltött. * * * A szervező-mozgalom 1861. november 21-én indult meg. E napon ugyanis egy öt tagból álló bizottság, névszerint: Varga Alajos, Kisfaludy Imre, Zittl Róbert, Lajtay János és Gyulai Béla VIII. o. tanulók megjelentek az intézet igazgatójánál, Kajdi Imrénél, hogy a bölcsészeti osztályok óhaját tolmácsolják irod. kör megalakítása érde1'