Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912
Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Önképzőkörének ötven éves történetére
Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-önképzőkörének ötven éves történetére. A pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Onképzőköre a mult tanévben érte meg fennállása és működése ötven éves fordulóját, A Kör életének ezen örvendetes ünnepi mozzanata arra birta a vezetőséget, hogy e bár kisded és jelentéktelennek látszó, de eredményeiben mégis jelentőséges diákegyesületnek megalapítására és fejlődésére visszapillantást vetve, történetét néhány mozaikrajzban megismertesse a nyilvánossággal is. Mert ha igaz az a mondás, hogy minden kultúrának alapja az iskola, akkor Pécs város kulturális fejlődésében elsőrangú szerep jut az immár 100 éves főgimnáziumnak s a benne 50 évvel ezelőtt megalakult és gazdag fejlődést mutató irodalmi körnek is. Ezenkivül, ha önképzőkörünk hosszú múltjára visszatekintünk, régi hivatását és az alapítók nemes célját figyelembe vesszük, be kell ismernünk, hogy az önképzőkör nem puszta kiegészítője volt az iskolának, hanem aranyhíd, mely összekötötte az iskolát a nemzeti kultúrával, megalapítása pedig bár kissé elkésve, de mégse későn, a nemzeti nyelv és literatura diadalmas zászlóbontása. Most egy csapásra nem lehet megállapítani, mennyi szolgálatot tett e kör csak közvetve, nem közvetlenül nemzeti nyelvünk és irodalmunk életrekeltése és felvirágoztatása körül, hisz egy ilyen egyesület sohasem végezheti a rovancsolást a maga szük határai között, de az is bizonyos, hogy a Kör tagjaiból irodalmunknak nem egy hivatott munkása került ki, a jegyzőkönyvek pedig arról tesznek tanúságot, hogy hivatását sohasem tévesztette szem elől a Kör s működése nem csupán a fiatal enthuziazmusnak volt magas repülése, hanem a komoly munka által a legszorosabb kapcsolatban állott nemzeti kulturánk fejlődésével. Azok a kiváló egyéniségek, kik önképzőkörünk csendes vizeiről a kulturális áramlatoknak hullámhegyére jutottak, bizonyságul állnak előttünk, hogy az a tavaszi munka, melyet itt kezdtek meg, nem volt hiába. Ez a tudat is felbátorít arra, hogy rövid visszaemlékezésem nem lesz érdektelen és haszontalan. 1