Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Iskolai közlemények az 1912/1913. tanévről - VIII. A tanintézet 1912—13. évi története

118 Istennek is! A kegyelet azt kívánná, hogy itt, e gyásztéren is, ne állna pusztán e hősi emlék, ne állna tarlón, hol csak pacsirtaszó és rigó füttye hallik, hanem fogadalmi temploma ékeskednék annak a Jézusnak, kinek nevével ajkukon huszonnégyezren ontották vérüket a hazáért. Ez a templom lenne méltó zarándokhelye, búcsújárója a nemzetnek, hol elsírná áhítatos kegyeletét, ez hirdetné időtlen-időkig, hogy hit, erkölcs, hősiesség, hazafiság egymást erősítve tartotta fenn a hazát és tartja fenn a jövőben is. Abban a reményben, hogy e néma kőemlék hivő lelkek nagylelkűségéből mihamarabb templomtoronnyá nő, mely körül áldás gyanánt lebeg a mohácsi hősök biztató, éltető emlékezete, a pécsi főgimnázium kegyelete jeléül leteszem a mohácsi emlékoszlopra e koszorút azzal az imádságos óhajtással: ihlesse meg a mohácsi hősök szelleme sziveteket, kedves ifjak, hogy igazlelkü, tettre és áldozatra kész fiai legyetek hazátoknak ! Az emlékbeszéd és a szobor megkoszorúzása után, melyet áhítatos lélekkel hallgatott végig az ifjúság és a jelenlevő mohácsi előkelőség, a Szózat eléneklése zárta be a kegyeletes ünnepélyt. Majd a csatateret járták be ifjaink s hazulról vitt történelmi ismereteiket kiegészítették ama gazdag történelmi és néphagyományokat ismertető magyarázatokkal, melyekkel a mohácsi vészre vonatkozó legcsekélyebb részletekben is jártas kisérő mohácsi urak szolgáltak. Mohács nagyközség kedves gondoskodása, mely kirándulásunkon állandóan megnyilvánult, a csatatéren különösen jól esett, midőn a fáradtságtól és a melegtől kissé elpilledt ifjainkat magyarosan megvendégelte. Ebéd után pedig, mely a mohácsi Kaszinó remek kerthelyiségében volt, A über Vilmos gyógyszerész, igazgatósági tag kalauzolása mellett az ifjak a dobozgyárat tekintették meg, hol a gyár a tanulmányutasok tiszteletére gyönyörű kiállítást rendezett, sőt az ifjak mindegyikének tollakkal és radirgummival felszerelt szép kivitelű dobozt is adott emlékül. így az ifjak Mohács gazdag történelmi emlékeivel és jelen kultúrájának megismerésével tértek vissza Pécsre. Okultak a múltból, tanultak a jelenből, hogy csak az a nemzet biztosíthatja magának a jövőt, melynek fiaiban a mohácsi hősökhöz hasonló önfeláldozó hazafiság buzog, de megértik azokat a nemzetgazdasági és kulturális kívánalmakat is, melyek a haladást, fejlődést, vagyongyarapodást szolgálják. Kedves kötelességünk e helyen is hálás köszönetünket kifejezni Keserics Ferenc, apát-plébános, Sey Tamás, főszolgabíró, Szokody Árpád, nagyközségi biró, Visy Pál, táblabíró, Brandt Ede polg. isk. igazgató, Auber Vilmos, gyógyszerész, Margitay Lajos, szolgabíró s kaszinó-igazgató, Margitay Péter, dr., ügyvéd, Rüll János, dr., kórházi