Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből A csillagok világának térbeli határoltsága. A gyönyörűség paradicsomára, így olvastam valahol, három dolog emlékezteti az embert: az ártatlan kisdedeknek szelíd, tiszta szeme, a szabad természetnek egyszerű vad virága és az égboltozatnak nyugodt, fön- séges pompája, akár mélységes kékjében, akár tenger csillagának ragyogásában bontakozzék is ki előttünk. Intézetünk legutóbbi Értesítőiben gondolataink visszaszálltak a távoli múltba és előre törtek a messze jövőbe, Elmélkedtünk naprendszerünk múltján és jövőjén. Jelen alkalommal lépjük át naprendszerünk határait és foglalkozunk a csillagok világával. Biztos ismeretekre ugy^m nem Számíthatunk, de a tudománynak sejtelmei is tanulságosak. „Amennyi a fűszál a réten, annyi a csillag az égen“. Megszoktuk, hogy tengersok csillagról beszéljünk. Ilyen értelemben mondotta az Ür is a választott nép ősatyjának: „Tekints fel az égre, és ha lehet, számláld meg a csillagokat.“ (Gen. XV. 5.) És a természettudós feltekintett és e szinte lehetetlen feladattal megpróbálkozott. a) A csillagok száma. Ha az égboltozat csillagait megfigyeljük, azt tapasztaljuk, hogy egyes csillagok a többiekhez viszonyított helyzetüket megtartják, míg mások egyik csillagtól a másikhoz vándorolnak; az előbbiek az állócsillagok, az utóbbiak pedig a bolygók vagy bújdosók. A bolygók a mi naprendszerünknek tagjai. Jelenleg 8 nagy, 659 (Term. tud. Közi. 1909. 460. 1.) kis bolygót és 26 mellékbolygót vagy holdat ismerünk. Ez a szám nem végleges. Máról holnapra megváltozhatik. Alapos okunk van arra, hogy a Neptunuson kívül és a Merkúron belül is sejtsünk bolygókat.1 1 A Merkur mozgását ez ideig az általános nehézkedés törvényével összhangba hozni nem sikerült, habár e problémával egy Leverrier próbálkozott. Vannak, akik a Merkur perturbációit egy még ismeretlen, a Merkúron belül levő bolygónak tulajdonítják; el is nevezték már ezt a Naphoz legközelebb levő bolygót Vulkánnak. De mivel teljes nap- fogyatkozások alkalmával is a Vulkánt ezideig hiába keresték, sokan tagadják a létét és a Merkúron belül levő aszteroida-gyűrűben keresik a Merkur háborgásainak okát. (Term, tud. Közi. 1876. 440. 1.) Az üstökösök száma igen nagy. Kepler szerint annyi van, mint „hal a tengerben.“ Közülök sokan naprendszerünk tagjai. Ezek nem vándorolnak csillagról csillagra az égi térségeken át, hanem többé-kevésbbé nyújtott ellipszis alakú pályákon keringenek a Nap körül. Többen közülük naprendszerünk bevándorolt tagjai. Naprendszerünkbe vetődtek és a bolygók itt marasztalták őket. Ezen üstökösök pályájának aphéliuma azon bolygó pályá1
