Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
31 teszi az isteni Ígéret, de egyes országok egyháza elpusztulhat, sok országé már el is pusztult“, egyes lelkekben kialudhatik a hit és sokszor ki is alszik, hogy úrrá legyen „a szent helyen a pusztulás utálatossága.“ * * * Minél jobban gyarapodik tudásunk, minél mélyebben hatolunk a természet ismeretébe, annál nagyobb csodálattal tölt el az egész természetnek csodálatosan szép hármoniája, annál fönségesebben bontakozik ki természettudományilag is a mi hívő világfelfogásunk. Látóhatárunk földi és égi elemekből szövődik össze. A Föld az ő hegyeivel és völgyeivel s az égboltozat az ő csillagaival olvad benne eggyé. Szellemi látóhatárunk földi elemei a tudományoknak, égi elemei pedig a hitnek igazságai. Amint az ég és a föld egybe olvadni látszik, úgy olvadnak össze hitbeli ismereteink is a természettudományiakkal. Látóhatárunk két világnak egyesíti szépségeit. Emelkedhetünk bármilyen magasra, bővülhetnek természettudományi és vallásos ismereteink bármilyen mértékben, szétszakíthatatlan egységük. Fizikai látóhatárunk fényforrása nem földön, az égen van. Ezt mondhatjuk szellemi látóhatárunkról is. A tudomány kicsiny kört megvilágító fáklya; egész látóhatárunkat csak a hit ragyogja be. Földi életünkben annyi a homályos, annyi a sötét pont, amelyekre fényt csak a hit áraszt. A hit „lux in tenebris“ „világosság a sötétségben“, mely „életünk legsötétebb pillanatait is megnyugtatóan ragyogja be. A tudomány ott hagy sötétségben, ahol legjobban óhajtozunk a világosság után. Hívő ember mondhatja csak: „Bizton tekintem mély sírom éjjelét, mert .... ott is elszórt csontjaimat kezeid takarják.“ Mennél tovább hatolunk a világtér mérhetetlenségeibe, annál kisebbeknek érezzük magunkat, mennél jobban elmélyedünk a vallás titkaiba, annál nagyobbaknak. Parányiak vagyunk, mondja a természettudomány; Isten gyermekei, tanítja a hit. A nagy természetben mindenütt a múlandóság, a pusztulás nyomaira akadunk, ott minden pusztulásról, halálról beszél; a hit feltámadásról, halhatatlanságról. A természettudomány, ha hitetlen, azt hirdeti: „Küzdeni, szenvedni fogsz és megsemmisülni“; a hit is küzdelmekről és szenvedésekről beszél, de utánuk megdicsőülésről biztosít. Magdics Gáspár.
