Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

17 3. A levegőben mindig van vízgőz, de láthatóvá csak lecsapódása­kor válik. A légkörben levő eme láthatatlan vízpárák burokként veszik körül Földünket. Ez a láthatatlan páraburkolat a Nap világosságának útját nem fogja el, de melegének jó részben útját állja. Elejét veszi a Nap perzselő hevének, éjjelenként meg a Föld melegének gyors kisugárzását gátolja meg. Ha a légkörből eltávolítanánk a vízpárákat, a Föld megvilágított fele majdnem kétszer annyi meleget kapna mint jelenleg 1 és az éjjeli kisugárzás oly erős lenne, hogy éjjelenként még a térítők között is a hőfok mélyen a zérusfok alá sülyedne. Ha hegyek oldalán felfelé emelkedünk, a védő pára­réteg vékonyabb lesz, a hőmérséklet alább száll. Hooker hőmérője a Himalájában 3000 méter magasságban napon 55'5° C-t mutatott, árnyékban — 5"6° C-t. A Montblancon járt turisták beszélik, hogy árnyékban didereg, verőfényen pedig majd megsül az ember. A Szaharán, a hol a »talaj tűz«, a »szél láng«, az éjjelek sokszor tűrhetetlen hidegek, még jég is képződik. A légkörben levő vízpárák adják egyik okát a tengermellékek és a belföldek klímájában levő különbségnek és annak a jelenségnek, hogy a Magyar Alföldön még kániku­lában is az éjjelek elég hűvösek. A vizek eltűntével eltűnnek és a vizek megfogytával megfogynak a levegőben levő vízpárák is. Száraz levegő esetén, mivel ez nem bírja meggátolni a Föld kihűlését, a Nap melege nem bírná fönntartani a növényi és az állati életet. Azon évmilliók alatt, amíg a Föld kihűléséhez közeledik és a vizek kiegyenlítő munkája tart, a Föld folytonos összehúzódása egészen meg fogja változtatni a Föld felületét. Új kontinensek emelkednek ki az oceánok mélyéből, a régiek meg eltűnnek, vagy ha megmaradnak is, a kéregcsuszamlások, a kéregeltolódások más hegyláncokkal szeldelik át őket, amelyek folyamaink folyásának irányát megváltoztatják. 4. Az árapály keletről nyugatra, tehát a Föld forgásával ellenkező érte­lemben húzódik végig a tengereken. E közben természetesen súrlódik a tengerfenékhez, de főleg a partokhoz. Ez a dagálysurlódás a Föld forgását fék módjára lassítja és forgásának energiáját észrevehetetlen lassúsággal bár, meleggé alakítja át. Thomson W. (Lord Kelvin) számítása szerint a forgás lassulása következtében a nap hossza évszázadonként 22-5 másodperccel növekedik. 2 Körülbelül 400 ezer év múlva napunk 48 órás lesz és . az év­ezredek hosszú sora után a Földnek is egyenlő lesz forgásideje keringés 1 A légkörben levő vízpárák felhőtlen időben, déli napálláskor a Nap Földre árasztott melegének 36%-át (különösen az ultravörös sugarakat) nyelik el; ködös, felhős időben még többet. Az abszorbeált sugarak a levegőben .nem­csak az u. n. diffúz világosságot idézik elő, hanem meleget is produkálnak és chemiai hatást is fejtenek ki. (Term. tud. Közi. 1898. 228. 1.) 2 Hann J.: A levegő árapálya. Ford. Dr. Lakits F. Pótfüzetek. 1897. 65. 1. 2

Next

/
Thumbnails
Contents