Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

14 születtek. A Föld kérgének rétegeibe az értelmében és akaratában meggyengült ember jutott, ki arcának verejtékével kereste kenyerét. De az ember bukásában is részese maradt az isteni szikrának: az értelemnek, ami biztosította erkölcsi és értelmi tökéletesedését, amit a Teremtő tett feladatává : »Hajtsájok birodalmatok alá a földet és uralkodjatok rajta.« (Gen. I. 28. v.) A művelődés a gyönyörűség paradicsomában is feladata volt az embernek. Saját emberségéből kellett volna ott is a természet királyává lennie. De a bűn következtében mélyre sülyedt és e mélységből kellett magát újra felküzdenie; és dicsősége az embernek, hogy meggyöngült akarattal, elhomályosult értelemmel is folyton-folyvást előre törekedett ez által is jelezve a legfőbb különbséget, mely közötte és az állatok között van. * * * A lét nagy kérdéseit minden értelmes lény felveti, de »a leghatalmasabb lángésznek se sikerült soha a legcsekélyebb mértékben sem a lét mivoltát megmagyarázni.«

1 A biblia is foglalkozik a világ eredetének", az élet keletkezésének és fejlődésének kérdésével, meg a természettudomány is, de a természettudomány a biblia magaslatára emelkedni nem bírt. Megilletődéssel állunk meg a biblia fönséges egyszerűsége előtt; előadásából hiányzanak azok a gyerekes mitológiai vonások, amelyekkel a régi népek hasonló tárgyú előadásai át meg át vannak szőve. A Szentírásban foglalt vallási igazságok nem sarjadhattak abból a talajból, amelyből az ókori népek mitológiai mondái. Töredékes természettudományi ismereteinek nagy hézagait, melyeket a természettudomány csak letagadhat, a Genezis tölti ki és pedig oly szépen, hogy szebben a modern természettudomány se tehetné. A biblia ott beszél, ahol a természettudomány elhallgat. A bibliának első sora : »Kezdetben teremté Isten a mennyet és a földet« és a teremtés történetének végső verse: »Es láta Isten mindent, amit alkotott vala és igen jók valának.« Isten teremtette a világot és Ő állapította meg hármóniáját. Ez a két igazság domborodik ki a teremtés történetében. Ezt a két igazságot nem érintheti semmiféle tudomány, ha csak nem illetéktelen kézzel. Bár a Szentírásnak az első idők történetére vonatkozó negyedfélezer-éves elbeszélése főbb vonásaiban benső megegyezésben van a modern természettudományéval, mégsem szabad ennek a hármóniának túlságos jelentőséget tulajdonítanunk, mert a biblia nem természettudomány és mert a természettudománynak itt tekintetbe jövő fejezetei nem valóságos igazságok, hanem csak máról holnapra megdőlhető hipotézisek. A biblia elbeszélése a teremtés tényének és a fejlődés irányításának konstatálásával megadja világfölfogásunk legfőbb vonásait; a részletek 1 Emerson R. V.: Az emberi szellem képviselői. Budapest. 1894. 54. 1.