Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

7 emánáció- vagy az unduláció-elméletnek volt-e híve, a fényt anyagnak vagy éterrezgésnek tartotta-e; épen ilyen hiba volna, ha azt kutatnánk, hogy a francia akadémiában (1830. febr. 22.) tartott dispután a prot. Cuviernek vagy a katli. Geoffroy Saint. Hilaire-nek (mind a kettő hívő volt) pártján volt-e. Mózesnek az volt a célja hogy népének lelkébe vésse ezeket az igazságokat : Isten teremtette a világot ; minden, ami Tőle van, jó ; az ember kit saját képére és hasonlatosságára alkotott, a teremtés királya és minden teremtmény az ember szolgálatára van; az ember Istennek hálával, imádással tartozik.

1 R teremtés napjai. Nem vétünk semmit a biblia ellen, ha azt állítjuk, hogy az I., IL, IV. napnak és a III. nap első részének munkája szépen összeegyeztethető a Kant-Laplace-féle elmélettel, amely a Föld keletkezését, a III. nap második részének és az V. és VI. napnak munkája pedig a származástannal, mely a Föld lolékesítését és benépesítését magyarázza. Mózes napjai és a geológia korszakai nem födik egymást, legfőlebb az a hasonlóság van közöttük, hogy sem a geológia korszakai, sem Mózes napjai nem zárt, hanem nyilt időperiodusok, melyek közepükön élesek, határozottak, míg széleiken elmosódott és határozatlan vonásokkal nyúlnak át egymásba. Kiolvashatjuk belőlük az egymásutánt, az egymásra következést, de az időt, a meddig tartottak, meg nem határozhatjuk. Az egyes geológia korszakok időtartamának meghatározására irányuló számítások igen eltérő, igen bizonytalan eredményeket adnak. Talán megbízhatóbbak a relativ kormeghatározások. A Föld éveinek milliói az egyes korszakok között következőleg oszlanak el: az archei korra (Mózes első és második napja.) 52%-a esik a Föld életének, a paleozói korra (Mózes harmadik napja.) 34°/<r

a> a mezozói korra (Mózés ötödik napja.) 11%-a, a kenozói korra (Mózes hatodik napja.) 3%-a. A kenozói kornak utolsó 20 — 40 ezer éve a negyedkorra (jelenkor) és ennek legutolsó hatezer éve a világtörténelemre.

2 (Term. tud. Közi. 1899. 634. 1.) Lord Kelvin Földünk korát 20 és 40 millió év között állapította meg, de hozzátette, hogy nyomós okoknál fogva a valódi érték tetemesen közelebb 1 V. ö. Dudek: Származástan és világnézet. 1909. Budapest. 27. 1. 8 Az emberiség szaporodásának évi középpercentje jelenleg 2'5°/o ; körülbelül 25 év alatt az emberiség megkétszereződik. (Darwin Ch.: A fajok eredete. I. 86. 1.) Ha ezt a múltra is érvényesnek tekintjük, akkor egy emberpár ivadéka ezer év multán százezer millió lelket számlál. A jelenleg élő emberek számát ezerötszáz millióra teszik. Arra tehát, hogy az ember a Földet benépesítse és aránylag magas kultúrát létesítsen, alig szükséges az évezredek hosszú sorozata.