Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

Származástan. A szerves élet keletkezéséről semmi tény sem áll rendelkezésünkre. Hogyan létesültek az első szerves lények, a tudomány nem tudja, de azt tudni akarja, hogy a fajok csekélyszámú, esetleg egyetlen egy egyszerű ősalakból fejlődtek. A származástan (descendentia, evolúció, transformizmus) azt tanítja, hogy »a ma élő összes szervezetek vérrokonok és évmilliókra visszanyúló természetes erők vezérelte fejlődésnek eredményei«

1, és feladatának tekinti, hogy a szerves formák fellépésének egymásutánját megállapítsa, a köztük levő rokonságot megvilágítsa, szóval azon családfát megkonstruálja, amelynek legfelsőbb ágai a mai nap élő fajták.

2 A fajok vér rokonságának tényét, vagyis a származástant a természetbúvárok elfogadják, bár sem az átformálódás eredő okait, sem az átformálódás menetét nem ismerik. Ez az ismeretlenség adja magyarázatát annak az oly számos, egymástól nagyon eltérő, sőt egymásnak ellenmondó elméletnek, melyek közül nem egy a fajkeletkezés rejtelmességeit a tudományos komolyság híjjával törekszik megmagyarázni.

3 A származástan rövid ismertetése közben két kérdést kell megvilágítanunk : Aj miféle tények késztetnek bennünket a származástan elfogadására és B) miféle tényezők okozták és okozzák a szerves formák fokozatos átalakulását? A) A fajok fokozatos fejlődését állatrendszertani, összehasonlító anatómiai, fejlődéstani és végül paleontológiái vizsgálatok bizonyítják. De mindjárt megjegyezzük, hogy e bizonyítékok nem kifogástalanok. 1. Az állatrendszertani vizsgálatok tanúsága szerint a rendszertani kategóriák nem merevek, mint Linné gondolta, hanem plasztikusak, változók, még pedig annyira, hogy határaikat élesen kijelölni nem is tudjuk. Sőt talán »fajok egyáltalában nincsenek is a természetben, csak különböző irányban szétsugárzó, de egységes eredetű fejlődési irányok, melyeknek egyes, az emberi élet rövid megfigyelési idejéhez képest állandóknak látszó állomásait fajoknak nevezzük.«

4 A fajoknak sokszorosan bebizonyított változékonysága az evolúció tanának legnagyobb erőssége. (Nemesített növények, házi állatok). A származástan e bizonyítékára a következőket felelhetnők : 1 Gorka S.: A Műveltség Könyvtára. (Az élők világa). 074. 1. 2 Wasmann E. i. m. 167—172., 179. 1. 3 Dr. Méhely L.: De Vries fajkeletkezési elméletének kritikája. Pótfüzetek. 1907. 1. 1. 4 U. o. 26. 1.