Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

53 r még azokról sem, amelyek a jegecesedést oly kérlelhetetlen matematikai szigorral regulázzák. Az egész mindenség bámulatos csoda.«

1) »A természetvizsgáló másoknál jobban el lesz ragadtatva csodálatában ama titkok fölött, amelyek között él és amelyek megoldására tanulmányai kulcsot nem szolgáltatnak.«

2) Amig mind a szerves, mind a szervetlen világról szóló tudományban az első okok kisiklanak kezeinkből

8), amíg, amit tudunk ahhoz, amit nem tudunk, ugy viszonylik, mint csepp az oceánhoz

1), amig felénk hangzik az intelem: »Ne képzeljük, hogy mindent tudunk, de még azt se, hogy mindent sejtünk« :

5) mindig csodálkozom, ha a természettudomány nevében a hitet támadni látom. A hit és a tudomány egymást nem zárják ki, közéjük a dolog természete választó falat nem emel. Nehézségek csak azokat akasztják meg, akik maguk is ugy akarják. A hit nem követeli, hogy kedvéért a tudományból csak egy jottát ís feláldozzunk. Hitünkkel ellenkezésbe csak akkor jövünk, ha szinigazságnak tartjuk és tán hirdetjük is azt, ami csak gyarló hipotézis. Az egyház csak azt kívánja a tudomány embereitől, hogy legyenek hivek a logikához és a tudományos tisztességhez. Tudásunk határköveinél van a szellemek két pártra szakadása. Az egyik párt a Credót, a másik az Ignoramus et ignorabimust irja zászlajára. Harmadik eset nem lehetséges, mert az örök anyag, örök mozgás, folytonos megújhodás tana a természettudományi reális gondolkodásmóddal meg nem egyeztethető. A természettudomány nagyjai, kik mélyen behatoltak az ismeretlennek országába és nagy szellemi kincsekkel gazdagították az emberiséget, legnagyobbrészt mélyen vallásos lelkek voltak és sokan közülük rideg tudományos vizsgálódásaiknak köszönték rendületlen hitüket. Áthatotta őket az a tudat, hogy a hit és a tudomány gyámolítják, kiegészítik egymást. Tárgyuk különböző, de a céljuk közös: az emberiség boldogítása. Egymásnak megértése és megbecsülése mindkettőnek javára válik. A természettudomány tárgya a természeti világ, a hité a természetfölötti. A hit országa ott kezdődik, ahol a tudományé végződik. A természettudomány törekvés a természeti igazságok megismerésére, az hit a kinyilatkoztatott igazságok birása.") A kinyilatkoztatott igazságok örök időkre szólnak, mint a matematika axiómái, míg a természettudományoknak nem egy manapság kedvelt tétele máról holnapra megdőlhet. Miként az égboltozat látóhatárunkra borulva csak fenségesebbé teszi azt, épen úgy a kinyilatkoztatás is tudományos ismereteinket kiegészítve tudásunkat teljesebbé teszi. Az az ellenmondás, mely állítólag a ') Kossuth Lajos, Az életerőről. Term. tud. Közi. 1894. 189. *) Tyndall, A hő mint a mozgás egy neme. 81. 1. 3) C. Bernard, idézi Duilhó. 4) C. Flammarion, Urania 163. 1. 5) J. C. Houzeau i. m. 41. 1. e) Prohászka O., Ég és Föld. 464. 1.