Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

ten az eget és a földet.« A kezdethez csatlakozik a vég: »Ég és föld elmúlnak.« Mikor történnek ezek? »Azt a napot és azt az órát senkisem tudja, egyedül csak az Atya.« Mind a kezdet, mind a vég Isten hatalmában van. Minden Tőle indul ki és Hozzá tér vissza. Ő a kezdet és a vég. Mózes kozmogoniája. Ha rágondolok egy Faradayra, egy Maxwellre, egy Mayerre, hogy többet ne is említsek, amint tisztelettel lapozgatják a bibliát, mely az emberiség előtt örökké fároszként világosságot fog árasztani, növekszik tiszteletem a szent könyv iránt, mely az emberiségnek tanítója és vigasztalója volt és az is marad minden támadások ellenére is. Első lapját olvasgatva értem Ampére-nek a nagy franczia fizikusnak lelkes kitörését: »Mózes vagy annyi természettudományi ismerettel bírt, mint korunk tudósai, vagy sugalmazva volt.« Mivel Mózes is, meg a tudományos kozmogoniák is az első idők történetét adják elő, azért előadásaik között harmóniának kell lenni. És ez a harmónia oly tökéletes, hogy tekintettel a biblia céljaira tökéletesebb nem is várható. Mindkettő a khaosszal kezdi, mindkettőnél a sötétséget fölváltja a világosság, mindkettőnél szétválnak a szárazföldek és a tengerek. Mózes szerint is, a palaeontologia szerint is a puszta és üres földön először a növények jelennek meg, majd a vizek halai, a levegőég madarai, a szárazföldek állatai és végre, jó későn az ember. Ha valamelyik pogány görög filozofus hagyta volna ránk, nem győznők csodálni élénk fantáziáját, szerencsés intuícióját, nagyszerű koncepcióját, gondolatainak mélységét. Azok a »Teremjen a föld . . .«, »Hozzanak elé a vizek . . .«, »Hozzon elé a víz . . .« Darwin elméletének 4 ezer év előtti derengéséről tanúskodnának. De a bibliában van, azért ha maradiaknak nem akarunk látszani, említésre is alig érdemes dajkamesének illik tartanunk. »Az eset ritkasága miatt, legyen szabad felemlítenem, mondja llelmholtz, mily benső megegyezésben áll ez egyszer a tudomány az emberiség ókori mondáival .... Mózes mondája nem sokban tér el ettől, különösen ha megfontoljuk, hogy az, amit ő kezdetben égnek nevez az erősségtől t. i. a kék égboltozattól különbözik és így nem egyéb a világűrnél, és ha megfontoljuk, hogy az alaktalan föld és a mélységek vizei, melyek csak később választatnak el az erősség fölöttiekre és az erősség alattiakra, a chaotikus anyag fogalmának felelnek meg, .... és ha megfontoljuk, hogy a világítóvá lett ködgolyóban és a jelen kozmogonia tüzes folyó földjében a fény még nem volt Nappá és csillagokká, az idő nappallá és éjjelé elkülönülve, mint az a Föld kihűlése után történt.«

1) ') Helmholtz, Népszerű tudományos előadások. 293. 1.