Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

tet, hogy mi az, ami benne a lényeget alkotja, ma épen úgy nem tudjuk, mint nem tudták régen. A legnagyobb lángelme ép úgy nem ismeri saját lényét, mint a legközönségesebb halandó.«

1) Minden embernek két világa van: belső és külső. E két világot az érzékek kapcsolják össze. E két világ között sajátságos harmónia, megegyezés nyilvánul, melynek nem mi vagyunk szerzői. A tény világos, de magyarázatát nem ismerjük. Mi uton szerezzük érzékeink révén ismereteinket a külvilágról ?• Az érzékekre ható ingerek tárgyai minő uton-módon tárgyilagosítódnak a térben és időben ? Nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy sem az anyag, sem az erő mivoltának megértésében, sem a lelkifolyamatoknak mechanikai okokból való megmagyarázásában az utolsó két ezer év alatt, bármennyire fejlődtek is a természettudományak, jelentékenyebb haladást nem tettünk.

2) Magyarázatot nem tűrő jelenségek ezek ! »Du Bois-Reymond a természetbúvárok leipzigi vándorgyűlésén (1872. aug. 14.) felülmúlhatatlan világossággal kimutatta, hogy a materialisztikus felfogás a lelki jelenségek valóságos természettudományi magyarázatát nem adja és nem is adhatja meg a jövőben se soha.«

3) Az agyrostok mozgásából a lelki jelenségek létesülésének feltételeit és lefolyásukat ismerhetjük csak meg, de létesülésük mikéntjét és miértjét kimagyarázni nem birjuk. A lelki életnek kétségtelenül az agyvelő az organuma. A lelki jelenségekkel párhuzamosan agyvelőváltozások létesülnek, azért közöttük kapcsolatnak kell lenni, noha nem értjük, hogy két oly heterogén dolog, két oly különböző rendű jelenség, mint a gondolat és az agyvelő molekuláinak mozgása hogyan függhet össze egymással. Az agyvelő változásoknak még anatómiai és fiziológiai tulajdonságait se ismerjük teljesen, annál kevésbbé tudjuk azt, hogyan születnek e változások révén a gondolatok. Ha a tudomány valamely csodálatos haladása folytán belenézhetnénk élő agyvelőbe és hőmérsékletének megmérésén, vértartalmának módosításán kivül gyönyörködhetnénk még molekuláinak, melyeket szinte szédítő szövevényességű rostok kötnek össze, mozgásaiban is, még ez esetben se akadnánk rá magára a gondolatra. Látnánk törvényszerűségükben megkapó rezgéseket, de a gondolat kikristályosodását, a lelki élet születését nem szemlélhetnők.

4) Az összes törekvések, hogy a belső világ jelenségeit fizikai folyamatokra vigyük vissza, ez ideig hajótörést szenvedtek és sikerrel a tudomány a jövőben sem mer biztatni. ') Dr. Török Aurél, A Lombroso-féle bünügyi embertan alapeszméjéről. Term. tud. Közi. 1906. 314. 2) Du Bois-Reymond, Über die Grenzen des Naturkennens. Zwei Vorträge. Leipzig. 44. 1. 3) Dr. Gorka Sándor, Természettudomány és világnézet. Term. tud. Közi. 1904. 4) A műveltség könyvtára II. 606. (Alexander Bernát).