Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

jelenségek fenntartására szolgál, melyekről jelenleg sejtelmünk sincs? Talán folyton-folyvást egyenes vonalban tovahalad? Oly kérdés ez, melyre a tudomány felelni képtelen. Hogy az energia a tér végtelenségeiben elvesszen, nem tarthatjuk lehetségesnek, mert ez ellenkeznék az energia megmaradásának elvével, bár az is megfoghatatlan, hogy az energia millió és millió évig útban legyen. Mai tudományos felfogásunkkal mégis csak legjobban az a feltevés egyezik meg, hogy a világtérbe jutott energia az idők végeiglen egyenes vonalban tovahalad, anélkül, hogy valaha tökéletesen eltűnnék. Ha ez igy van, akkor minden elmúlt esemény szétrombolhatatlanúl jelen van a végtelenség ölében. Azt bajos volna elhinni, hogy az éteróceán széléről visszaverődik a középponti égi testekbe, mert ez esetben a Föld éjjel is annyi meleget kapna a világtérből, amennyit nappal a Naptól kap, amit ez ideig kimutatni nem sikerűit. Ha beletörődnénk is a hőnek e visszaverődésébe, nem nyernénk vele, mert a hőfok különbség egykori eltűnését ez se gátolná meg, csak késleltetné. Rankine azt gondolta, hogy az éteroceán széléről egyes fókusokba verődik vissza a meleg és az égi testek ilyen fókusokon való áthaladtukban újra köddé lesznek, hogy életük történetét újra kezdjék. De a merész gondolatot is megcáfolta Clausius.

1) Bármint legyen is a dolog, a világtérben szétszóródott meleget manapság hasznavehetetlennek tekintjük. A mindenség energia készlete állandó menynyiség, de ennek mechanikai munkává alakítható, tehát értékesíthető része a tapasztalat tanúsága szerint szünet nélkül csökkenőben, hasznavehetetlen része pedig növekedőben van, azaz a fizikai világ entrópiája maximum felé halad. A levegőhöz, a vizhez, az anyaghoz hasonlóan az energia is folytonosan útban, áramlásban van, áramlásának emberi erő gátat vetni elégtelen. Az energiafolyam forrása és torkolata a mult és jövő megközelíthetetlen távolában rejtőzik kutató tekintete elől az emberiségnek, mely tiszavirágként egy-két szempillantásig ringatózik hullámain és szellemének minden hatalmával is alig bir tükrén egy-két szelid fodrocskát létesíteni. De az energia áramlásában forduló pont nincs. Az energia körútjáról nem beszélhetünk. Az energia folyama kiindúl a Napból, melynek hozzáférhetetlen mélységeiben vannak forrásai és több-kevesebb átalakulás után elvész a világtérben. Minden jelenség csak tünékeny, talán egy pillanatra a Nap sugaraiban- ragyogó fodra az energia folyamának. A halál általános törvénye alól a világegyetem se kivétel. Megdönthetetlen tétele a természettudományoknak, hogy a világnak is vége szakad. A mindenség is pillanatról-pillanatra öregszik. A gőzgép kazánjának melege (a napok melege) folytonosan áramlik a hűtőbe (a világtérbe.) Ha a hőfok-különbség megszűnik a kazán és a hűtő között, mindenféle jelenség, még a legChwolson, Das zwölfte Gebot. 69. 1.