Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

tozások minő irányban létesülhetnek és minőben nem, csak az energiatan második főtétele : az entrópia törvénye tájékoztat.

1) A XIX. század első évtizedeiben indultak a gőzgépek hódító útjukra. Ezen időben vetette fel Sadi Carnot (1796—1832) azt a kérdést, hogy minő tényezőktől függ a gőzgépek által végzett munka nagysága. S. Carnot (1824) világosan kimondja, hogy a hő munkát csak akkor végezhet, ha melegebb helyről hidegebb helyre megy át. Tételét elfeledték. 1850-ben Clausius a Carnot felvetette kérdést újra vizsgálat tárgyává tette s a modern hőelmélettel összhangzatba hozta. Az entrópia törvényét a hőenergián kivül thermodinamikai fölfödözésekből kiindulva más energia fajtákra először Maxwell alkalmazta.

2) Az energiatan I. főtétele nem tesz különbséget alacsonyabb és magasabb fokú hő között, a II. igen és ezáltal kimondja, hogy a természeti jelenségekben van bizonyos, meghatározott irány.

s) Ez okból az entrópia törvénye úgy tekinthető, mint az észlelésünk körébe eső fizikai világ fejlődésének, evolúciójának törvénye.

4) Ez a törvény az a világító pont, amelynek sugarai az egész fizikai világot átvilágítják és annak mélységeibe legtávolabbra jutnak.

5) E törvényről, mely egyetemes érvényesülése miatt méltán világtörvénynek nevezhető, tudjuk, hogy létezik, tudjuk, hogy benne a legmélyebb, a leghatalmasabb gondolat fejeződik ki, de általános fogalmazása még nem ismeretes. A törvénynek csak egyes speciális esetekre vonatkozó formulázásait ismerjük s a tudomány a törvény egyes kiágazásait vizsgálgatva törekszik a kisugárzás pontjához : magához e világtörvényhez eljutni, bár meglehet, hogy e törvény a világ egyetemének oly tulajdonságaival függ össze, amelyek az emberi szellem látókörén kívül esnek és ez esetben magát a világtörvényt, mely ma még a csillagok távolságából ragyog felénk, megismerni nem fogjuk soha.

H) Az energia fajták nem egyformán alakíthatók át egymásba. Mindegyikük igen könnyen alakul át hővé, sőt törekszik is azzá lenni, ezért mérhetünk minden energia fajtát hőegységgel (kilogramm-kalóriával). A hő átalakulása ellenben más energia fajtává már csak különböző készülékek (gőzgépek, ') Tropé görögszó, az en szótagot Clausius tette elébe, hogy az energiára emlékeztessen. 2) Winkelmann, Handbuch der Physik. II. 2. 433. 3) Az energiatan I. főtételével nem ellenkeznék, ha a szabadon bocsájtott test, miután egy ideig függélyes irányban lefelé esett, megállapodnék és potenciális energiájának még hátra levő részét megtartva és haladó mozgását forgássá alakítva forogva lebegne a térben. De a II. főtétellel igen. (Than, Chemia.) 4) Chwolson, Lehrbuch der Physik III. 499. b) Chwolson, Das zwölfte Gebot 70. 1. I

!) Chwolson, Lehrbuch der Physik III. 480—485.