Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

atomokra. A galván áram győzött meg bennünket arról, hogy a víz, az alkálifémek oxidjai nem elemek, hanem vegyületek ; neki köszönjük a klór, kálium, nátrium, bárium, kálcium, stroncium, magnézium felfedezését is. Az anyag szerkezetének kutatásában a galván áramot felülmúlja a nála sokkal érzékenyebb színképelemzés. A színképelemzés érzékenysége igazán mesés. A színképelemzés ismertette meg velünk a rubidium, caesium, indicum, thallium, gallium, germanium, scandium elemeket, melyek felfedezése kevésbbé érzékeny módszerekkel azért nem volt lehetséges, mert vagy igen kis mennyiségben fordulnak elő, vagy már ismert elemekhez igen hasonlók. Azonban míg egyrészről a színképelemző szaporította az elemek számát, addig más részről megrendítette az elemek elem-voltában való hitünket. Grünwald Antal (prágai polytechnikumi tanár) szerint a hidrogenium, oxigénium, nitrogénium, karbonium, magnézium, cinkum két ős elemnek volnának vegyületei. Ezek az ős elemek a korónium és a hélium. A hidrogénium atomot négy atom koronium és egy atom hélium alkotná.

1) A héliumot 1868-ban födözte fel Lockyer a Nap légkörének legfelsőbb rétegeiben, a Földön csak 1881-ben találta fel Palmieri. A koróniumot a Földön ez ideig még hiába keresték. Nem lehetetlen, hogy a chemiai elemek egy-egy atomja valamely ős anyag atomjaiból alkotott rendszer; a színképelemzésen és az elemek periodusos rendszerén kivül még a rádióáktivítás is, mint látni fogjuk, ezt látszik bizonyítani. Az elem fizikai és kémiai tulajdonságait az atomjait alkotó ősatomok száma, elhelyezkedése és mozgás állapota szabná meg. Bajos is volna megokolni, hogy az ásványországban körülbelül 100 különböző elem volna, míg a növény- és állatország egyedeit alig egy-két elemből építi fel a természet. Talán csak azért van annyi elemünk, mert a rendelkezésünkre álló legnagyobb erők is elégtelenek szétbontásukra. Az atomelmélet a legújabb időkig kielégítően megmagyarázta a fizikai és a chemiai tüneményeket. A fizikai tünemények a molekulán kivül, a chemiaiak a molekulán belül mennek végbe; a fizikai tünemények a molekulákat, a chemiaiak az atomokat hagyják érintetlenül. Maga az atom megfoghatatlan misztérium; csak egy időre nyugtatja meg tudni vágyó szellemünket, mely ezer kérdéssel áll elő. Az atom valóság volna, volna térfogata és mégis oszthatatlan, habár a tér végtelenig osztható? Oszthatatlanná talán tökéletes keménysége teszi, melyet semmi rendelkezésünkre álló erő nem bir leküzdeni? Bárhogyan legyen is a dolog, az atomteória ma már csak a chemiában és a kinetikus gázteóriában elégít ki bennünket, de a fizikában nem. ') Kövesligethy R. Színképelemzés. Pótfüzetek. 1890. 103. 1.