Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

kutatók számára mindig készen áll és ezen esetben is tartozunk az igazságnak annak kijelentésével, hogy Galilei munkáit, az egyháziak őrizték meg. Még a Dialogo-t is Galilei többi művei sorában először (1744.) Toaldo apát jelenttette meg. A Dialogo 1835-ig indexben volt. Ekkortájt (1838.) sikerűit végre Besselnek egy álló csillagnak (61 Cygni) parallaxisát megmérni és ez által az antikopernikánusok legutolsó ellenvetését is leküzdeni.

1) Ha az igazságra kártékony előítéletekből, hogy ne mondjam szándékos irányzatosságból kibontakozunk, ha az emberiségnek konzervativizmusra való hajlamát figyelembe vesszük és ha a vallásháborúk korába helyezkedünk, csak akkor láthatjuk igaz világításban a Galilei-pört. Igazán csodálatos volna, ha másként játszódott volna le. »Hogy Galilei börtönben lett volna, hogy kínpadra vonták volna és hogy végűi az eskü letétele után azt kiáltotta volna: »E pur si muove«, a mesék körébe való.«

2) Rnyag. »Az erő és az anyag egymástól függetlenül nem lépnek fel. Az erő a hatáskifejtés, az anyag pedig az a szubsztrátum, amelyen a hatáskifejtés megnyilatkozik. Az erő és anyag minden természeti jelenségnél egyszerre lép fel. Az anyag erő nélkül, az erő anyag nélkül nem eshetik érzéki tapasztalásunk kereteibe.« (Fröhlich, Dynamika.) Az erőnek a sok közül láttuk egy-két fajtáját s megtudtuk róluk, hogy mibenlétük titok. Most vizsgáljuk meg közelebbről, mit mond a tudomány az anyagról. Az anyag elmélete a legrégibb filozófiai problémáknak egyike. A határolt anyag a fizikai test. A test lehet egyszerű vagy összetett. Az egyszerű test elem, több elem chemiai egyesüléséből lesz az összetett test. Régi kérdése a chemiának az elemek száma. Annyi elem van-e, a hányat ismerünk, vagy csak kevés számú, vagy csupán csak egy és az elemek egy és ugyanazon őselemnek különböző hatásoknak és feltételeknek alávetett eltérő alakjai volnának? E kérdésekre felelni nem tudunk. Az anyag belső szerkezete ismeretlen előttünk, bár ősidőktől fogva kutatás tárgya. Az atomelmélet törekszik rá világot vetni. Az atomelmélet szerint a testnek azt a legkisebb részecskéjét, amely még a test tulajdonságaival bir, molekulának nevezzük. A molekulák atomokból állanak. Az atomok az elemek azon legkisebb részecskéi, amelyek semmiféle előttünk ismeretes úton-módon további kisebb részekre nem bonthatók. Az atomok volnának az anyagi világ önálló építői kövei. Az atomokat a chemiai affinitás fűzi molekulákká és a mulekulákat a kohézió-erő testekké. A molekulák a mechanikai, az atomok a chemiai osztás határát jelzik. Az ') Heller Ágost, Math. Phys. Lapok II. 97. 1. -) Heller Ágost, A fizika története I. 131. 1