Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

embert felruházta. A sok közül csak Leverrier és Bessel felfedezését említem. Leverrier a Neptunust, Bessel a Siriusnak kísérőjét fedezte fel »pennája hegyével«. A grávitáció-elmélet tette azokat a rettegett üstökösöket is a csillagászati számítás tárgyaivá. Clairaut a Halley-féle üstökös megjelenésének még napját is előre kitűzte. A Newton-féle nehézségi törvény a XIX. század közepén az álló csillagok világában is megerősítésre talált. A kettős csillagok oly bináris rendszereket alkotnak, amelyek közös súlypontjuk körűi keringenek. Óriási, bámúlatunkra méltó eredmények ezek, melyek kellő világításba helyezik az emberi szellem legmagasabb képességeit. b) A végtelenül nagy egyenlőképen titok előttünk a végtelenül kicsinynyel. Az égi testek között működő erő mivolta ismeretlen előttünk, de azt se tudjuk, mi adja meg a vasrúdnak erősségét, az acélnak rugalmasságát, mikor egymástól többé-kevésbbé távol álló és folyton rezgő részecskékből állanak. A fizika azt feleli a kérdésre, hogy a test részecskéi között a kohézió-erő működik, amely csak végtelen kis távolságokra hat és végtelen kis távolság esetén rendkívül nagy, véges távolság esetén pedig elenyésző kicsiny; intensitása függ a test anyagi minőségétől, de független az anyag mennyiségétől és épen ezért a nehézségerővel azonosnak nem tekinthető. o) A molekulákat atomok alkotják. Az atomokat a chemiai affinitas fűzi egybe. Mivel a chemiai affinitas a különböző elemek atomjai között nagyon is különböző, azért a chemiai affinitásnak a tömegvonzástól is, a kohéziótól is különbözőnek kell lennie. Hogy mibenléte előttünk kikutathatatlanúl áll, már neve is bizonyítja. Mintha Empedoklest hallanók, aki négy eleméből a szeretet és a gyűlölet segítségével származtatja a létezőket. Igen az erő titok előttünk. E szó : erő csak arra szolgál, hogy az ismereteinkben tátongó hézagokat beburkolja, a jelentkező nehézségeket elleplezze. »Az igazi bölcs szerényen elismeri, hogy vannak dolgok a világon, amelyeket a legnagyobb ember se érhet fel eszével.« (Greguss Gyula) Ezt azt igazi szerénységet, alázatosságot látjuk azoknál a nagy embereknél, akiknek a természettudományok nagy igazságainak felderítését köszöni az emberiség. Newton (1642—1727.) jellemének leghatározottabb vonása a vallásos érzület. A protestantismus elveihez szigorúan ragaszkodott, gyűlölte a hitetleneket. Halleyt, ki egy alkalommal vallásos dolgokról tréfálkozva beszélt előtte, e szavakkal hallgattatta el: »Ezeket a dolgokat én jobban átgondoltam, mint ön.« Mondják, hogy Isten nevét nem mondotta ki anélkül, hogy kalapját meg nem emelte volna. Röviddel halála előtt ezeket irta : »Nem tudom, mit tartanak rólam az emberek, én részemről oly gyermekhez hasonlítom magamat, ki a tenger partján játszva itt is, ott is egy kavicsot, mely simább, mint a többi, egy kagylót, mely szebb, mint a többi, összeszed, holott az igazság nagy óceánja szemei előtt teljesen elrejtve marad.« Ezek annak a Newtonnak a szavai, akit Laplace a világ legnagyobb láng-