Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

még ha nem is keresztény, hogy közöttünk, keresztény levegőben növekedett, és az ő szivébe is, ha van benne, tudtán kivül a kereszténység plántálta a szeretetet. A kereszténység emelte ki Európát a barbárságból és tette nemesekké erkölcseit. Nem célom a hitígazságok bizonyítása, csak azt akarom megmutatni, hogy a fizika és a hit között összeütközés nincs és nem is lehet, következőleg a hitnek támadása a fizika nevében jogosulatlan és következményeiben áldatlan törekvés. A hit sziklája az értelem és a tudomány előtt megingathatatlanúl áll. »Volt idő, mikor a természettudományt a vallást alá ásó ördögi mesterségnek tartották. Mai nap a vallás tekintetbe vette a tudomány jogait, a tudomány meg elismerte a vallás nagy, alapvető igazságait«

1) »A tudomány halad az útján a nélkül, hogy érintené a vallást és a vallásnak lényeges elemeit tekintve nincs mit remélnie vagy félnie a természettudománytól.«

2) »A természettudomány nem érinti az emberiség valódi magasztos ideáljainak kultuszát«

3), sőt a tudomány minden fázisa szebb, ragyogóbb szinben tünteti fel Isten művét. Az ég nem lett szegényebb, mikor a meszszelátót ráirányították, csak több csillag gyulladt ki rajta. A természettudomány haladása fényt áraszt a teológiára is. Isten nagyságáról, végtelenségéről, örökkévalóságáról alkotott gondolatainknak a természettudomány ad fényes illusztrációt.

4) Mikor a természettudományok minden ágában lépten-nyomon kikutathatatlan rejtélyekkel találkozunk, melyeket igen sokszor vallásos megilletődés nélkül alig szemlélhetünk, mikor kivétel nélkül minden jelenség vizsgálatánál utoljára tudatlanságunkat kell megvallanunk, akkor a kereszténység titokzatos igazságai ellen értelmünk, mely az igazság keresésében annyiszor tévedett, jogosultan nem lázadhat fel. Tagadhatjuk őket, de tagadásunk sok esetben csak azt bizonyítja, hogy félünk tőlük és félelmünk csak létezésükről tanúskodik. »Az ember káromolhatja a keresztény titkokat, ha nem ismeri, különöseknek találhatja, hacsak felületesen szemléli, de ha rejtett mélyeikben tanúlmányozza, könnyek szöknek szemeibe és szava imádattá válik.«") Csak azokat a szerintem kiemelkedőbb problémákat válldogattam ki, amelyek minden intelligens ember érdeklődésének tárgyai és melyek közül nem egyet csak Isten közvetetlen működéséből magyarázhatunk meg. Megengedem, hogy ezen kérdések senkit se kényszerítenek arra, hogy higgyen, hisz az ember ') Ira Remsen worcesteri műegyetemen tartott beszédjéből. Term. tud. Közi. 1905. 56. 1. •) Ray Lancaster. Term. tud. Közi. 1905. 63. 3) Dr. Entz Géza 1894. szept. 14. tartott rektori beszéde. Term. tud. Közi. 1894. 511. 1. 4) Prohászka. Ég és Föld. 6) Bougaud, Kereszténység és korunk III. 313. 1.