Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905
Erkölcsi alap a nevelésben
tottuk el megkérdezni, vannak-e szüleik, nein aggódik-e édes anyjok miattok, hogy veszélybe jutnak, s csodálkozásunkat kifejezni, hogy így világgá eresztik s hogy vannak igazgatók is, kik ily kóborlásra útlevéllel látják el őket. Kijelentettük, hogy mi az ily turizálásokat nem pártoljuk, segítséggel nem támogatjuk, de jó tanáccsal mindig elláttuk a vándorlókat, s nem egy volt már, aki visszatérésre határozta el magát. S nem egy esetet tudunk, hogy ily vágáló diák ellen lopás vagy egyéb kihágás miatt feljelentést tettek. A kormányzat ezen is segített a lefolyt tanévben, midőn a kéregetéssel egybekötött szünidei turizálást rendeletileg eltiltotta. Egészségi tekintetben egykor szép eredményt várhatunk attól a küzdelemtől, mely imént a szeszes italok élvezete ellen, azoknak a tanuló életrendjéből való kiküszöbölése érdekében megindult. Kell, hogy az iskola, mint sok mást, úgy ezt a kérdést is megérlelje, hozzávéve a dohányzás elleni küzdést is, mert ami áll az alkoholra, ugyanaz áll a nikotinra is. A mi a testi nevelésben az egészség, az a szellemiben a fegyelem. Az iskola fegyelem nélkül beteg. S ha körültekintünk e célból, nem tagadhatjuk, hogy panaszra van elég ok. Saját tapasztalataink is szolgáltatnak anyagot, hogy elmélkedjünk e fontos tárgyról. A tanulók nem ritkán engedetlenek, rendetlenségre, pajkosságra hajlók, nem egyszer vesz erőt rajtok a civakodás ördöge, dac, harag. Feljelentésekből, újsághírekből, iskolai értesítőkből hallunk nagyobb erkölcsi kihágásokról is. Hivatalos leiratok hozzák tudomásunkra, hogy egyeseket csalás, lopás, korcsmázás, erkölcsi romlottság, inzultálás, tettlegesség miatt kizártak az intézet kebeléből, míg a lelki egyensúlyát vesztett ifjú önkezét fordítja maga ellen. A tanári testületek, szakegyesületek tanácskoznak, évi értesítők, szaklapok tárgyalják a bajokat, kutatják okát, keresik a gyógyító eszközöket, enyhítik vagy szigorítják a fegyelmi szabályokat, majd szelid bánásmódot, majd keményebb megtorló intézkedéseket hoznak javaslatba. Szerintünk a fegyelem lazulásának okai részben az iskolán kivül keresendők. Napjainkban az egész világon nyugtalanság, elégedetlenség uralkodik s bomlási folyamat észlelhető, mintha fel volna puskaporozva korunk. A saját jogkörén túlcsapó egyéni szabadság nehezen tűri a törvény korlátait, az egész világon nap-nap után megújuló sztrájkok, szociális küzdelmek mind nagyobb erővel törnek a rend nyugalma ellen, a család ritkán jár egy csapáson az iskola működésevei, vagy intelligenciája vagy elfogulatlansága nincs hozzá, hogy támogatná az iskolai nevelés munkáját, a melyet csak akkor tart jónak,