Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904
A múzeumok és Pécs
egyik 2 mellképet ábrázol és tisztán kivehető egy női fej, míg a kisebb férfiarc megrongálódott. Rajta különös figyelmet érdemel a hajviselet és ruházat. A haj turbánszerüen van fésülve és kendőt visel, a testet pedig hozzásimuló, a nyaknál kivágásos ruha fedi és e felett köpeny takarja minden ékszer nélkül. íme a népvándorlás népeinek átalakító hatása a rómaiak öltözetére, kiknek asszonyai a sírköveken fedetlen fővel jelennek meg és ujjas köpeny helyett egyszerű felvetőt viselnek a vállon összetűzve. A másik dombormű három férfi-alakot tűntet föl a rómaiknál szokásos bő öltönyben, melyet a vállon ott, a hol a ráncok összefutnak, kapcsolótűvel tűztek össze. A dombormű alsó szélén jelképes faragványok vannak, u. m. áldozati oltár, papnők és néhány töredéken delfinek. Egy kis, csonka szobor, miként az oldalán lógó kard mutatja, római katonát mintáz. Ugyanitt egy-két bélyeges tégla is van, melyekkel a római légiók táborozási helyüket szokták megjelölni, az egyik Quadriburana felírással, a másik a császári téglaégető I. M. P. bélyegével. A domborművek felett a jelenlegi nagyprépost háza alól kikerült mozaik-darabok vannak oda erősítve. A bejárat másik falán a buzgó szemlélő elolvashatja ama márványtáblák latin felírását, melyek egykor a Klimó-féle könyvtár bejáratát ékítek és hirdetik annak nyilvánossá tételét 1774-ben. Lépjünk most már beljebb és lássuk, mi van a szobákban. Az első szoba, a hol a fenn emiitett pénzgyüjtemény és egyéb régiségek is helyet kaptak, zsúfoltságánál fogva jelenleg tömeges megtekintésre alkalmatlan. De a mi szempontunkból nem is szükséges, mert arra, hogy a régi román építészet részeiről és díszítéseiről a tanulóifjúság tiszta fogalmat alkosson magának, a többi emlékek bemutatása is elegendő. Kezdjük tehát szemlénket a két egymásba nyíló szobában. Először is felhívjuk a figyelmet a különböző építészeti részekre, u. m. az oszloplábakra és oszlopfőkre, a párkányokra és boltívtöredékekre, valamint a boltívek csomópontjára, a zárókövekre. És ugyanakkor, midőn e részeket bemutatjuk, a díszítéseket behatóbban is megvizsgáljuk. Látni fogunk kockás, fonatos és spirális mintákat, a növényi díszítésekből egész sorozatot. Felületes megtekintésre a sorozat egyes tagjai egyformáknak látszanak és csak az elemzés tárja föl a köztük levő különbséget. Az egységes motivum azonban annyira eltakarja e különbségeket, hogy egymás mellett is teljes hármoniát hoznak létre. A későbbi párkányköveken már feltűnnek az állatminták, különösen gyakoriak a madarak vagy egyenként vagy pedig láncolatosan egymás nyakát, szárnyát csípve.