Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904

A múzeumok és Pécs

Az ilyen iskolai gyűjtemények mellett azonban hasznosak, sőt szükségesek a nagyobb gyűjtemények is. Ezekből szerezhet tudomást az ifjúság a természet rendkívüli gazdagságáról és változatosságáról és itt kell kiegészülnie, lehetőleg teljessé kialakulnia annak a hiányos rendszertani képnek, mely az iskolában szülemlett meg benne. Igazában csak itt látja az emberiség különböző kultúrájának teljes képét, tanulmányainak az ipari élettel való összefüggését és a szép iránti érzéke is a művészet termékeinek nagy csoportjában sokkal jobban fejlődik, mint az iskolában a képek egyenkénti szemléltetésével. De ezeknek a gyűjteményeknek már nem a szertárakban, inkább a nyilvános múzeumokban van a helye, ahol a nagy közönség is tanulhat belőle és ahová a tanár is elvezetheti tanítványait. Mig a felsőbb iskolák ifjúsága a múzeumokat önállóan tanulmányozza, addig a középiskolai ifjúság legalább is egy-két esetben a tanár vezetése mellett látogatja. Mert mi a látogatások célja? Az iskolában tanultaknak kiegészítése és megvilágítása, ami csakis a tanár utmutatásai mellett valósul meg. Neki kell rámutatni azon kapcsokra, melyek a múzeum anyagát hozzáfűzik a tananyaghoz és neki kell kiemelni azon irányító szempontokat is, melyek a tanulót magánlátogatásaiban útbaigazítják. A természetrajz és földrajz tanára a gazdagon felszerelt természetrajzi és néprajzi múzeumokban egy kis világ körüli utat tehet tanítványaival. Először összehasonlítás alapján felhívja a figyelmet arra, hogy a természetnek mily kis részével ismerkedtünk meg az iskolában. Az ásványok és kőzetek között bejárhatja a hegyeket és síkságokat, visszatekinthet a föld elmúlt korszakaira, a kihalt és ujjá alakult életre. Az állat- és növény-gyűjtemény kapcsán reá mutathat arra, miként változik az élet az éghajlattal és talajjal, a magassággal és mélységgel, amely tényezők — miként a néprajzi gyűjtemények mutatják — az emberi életet is befolyásolják. A régészeti és történelmi muzeumok a tanuló ifjúságnak nemcsak a szemléltetésre nyújtanak anyagot, hanem az egyes eszközök, a tanár előadása által emberek kezébe adva, a kor művelődési viszonyait mintegy megelevenítik, az ifjúságnak ismereteit megvilágítják és megrögzítik. Egyúttal meg kell ismertetni az ifjakat a kiállított tárgyak becsével és értékével, ami igen sok emléket menthet meg a pusztulástól. Az ipari múzeumokban felhívjuk a figyelmet a különböző nyersanyagok feldolgozására, míg a képek és szobrok gyűjteményében a természetrajz, történelem és rajz tanulása közben elsajátított eszthetikai ismereteket ujítjuk föl és kapcsoljuk össze.