Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902

Az ötletes irályról. Értekezés

I. Megegyezik a tárggyal: ha van benne kapcsolat külső v. benső vonatkozás alapján. Minthogy azonban a kijelentés, akár egyes jegyeknek, akár fogal­maknak, akár Ítéleteknek, akár következtetéseknek kapcsolatából kelet­kezett is, mindig legalább két dolog kapcsolatának kifejezése: épen ezért a kijelentés csak akkor lesz igaz, ha a két dolog olyan, a melyek között helyes kapcsolatot lehet létesíteni. Az apa és fiú között megvan a kapcsolat a hozzátartozás folytán ; a korona és fillér között is, mivel ez amannak a része; az ajak és a rózsa között is, mert mindkettő piros. Azonban a harangszó és a rántott leves között bajos helyes kapcsola­tot létesíteni. Két dolog között ugyanis hetyes kapcsolat létesíthető a közöttük lévő külső vagy belső vonatkozás, viszony alapján. A) Külső azon viszony, amely érzékeink alá esik. Ilyen külső vi­szony lehet a) a hasonlóság, b) az egyezőség, c) az ellentét alapján. 1. A hasonlóság alapján keletkezik a legtöbb kapcsolat. Ugyanis a dolgoknak érzékeink alá eső tulajdonságai sokkal inkább megragadnak bennünket, mint azok, a melyeket csak gondolkodás, elvonás utján is­merünk meg. Ilyen érzékeink alá eső tulajdonságok a testek külső sajátosságai is; természetes tehát, hogy ezen külső tulajdonságokon alapuló kapcsolat a leggyakoribb, mert a legszemléletesebb is. Át és átszövi a hasonlóságon alapuló kijelentés beszédünket annyira, hogy sokszor már öntudatlanul is használjuk, sőt sokszor már észre sem vesszük a hasonlóság alapján való kapcsolatot. Ez a kapcsolat a ha­sonló dolgok között vagy teljesen kifejtett hasonlattal történik, midőn a hasonlításnak megvan mind a három alkotó eleme : a tárgy, a kép és a vonatkozás ; pl. lelke (t) reszket (v.), mint a nyárfalevél (k). Vagy rövi­dített hasonlat segélyével eszközöljük a kapcsolatot; vagyis olyan ha­sonlattal, a melyből akár a tárgyat, akár a képet, akár a vonatkozást elhagyjuk. Ez az úgynevezett metaphora, vagy allegoria. »Kőszívű« kijelentés ezen hasonlat megrövidítése : »szive kemény, mint a kő« ; de mivel a kőről úgyis tudjuk, hogy kemény, ezt a vonatkozást egy­szerűen elhagyhatjuk. »Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik«, a következő teljes hasonlatnak összevonása: Valamint a korsó addig jár a kútra, mig el nem törik (k), úgy az ember is (t) addig jár a bűn útjára, mig rajta nem veszít (v). Minthogy az emberről szóló erkölcsi igazságot már magától értjük a közszólásoknál, azért egyszerűen el­hagyhatjuk a hasonlított tárgyat és a vonatkozást. Ezen megvilágító képeket kölcsönözhetjük az ásványvilágból. Bár ezek, mivel az emberi cselekvést jellemző mozgást, életet nélkülözik, kevésbbé alkalmasak; épen ezért ritkább használatúak is. Inkább a szilárdság, erő, tartósság, érték stb. szemléltetésére használjuk. A növényország képei már sokkal gyakoriabbak, mível azok min-

Next

/
Thumbnails
Contents