Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902
Adatok a tanintézet 1902/3-ik évi történetéhez
106 annak, ki szorgalmas és kemény munkával, okos megtartóztatással szilárd alapra helyezte életének rendjét. A boldog megelégedés megnyugtató képével szemben mekkora a ruhátlanok, hajléktalanok, az éhezők száma, akik közül bizonyára nem mindegyiknek, de kétségtelenül igen soknak nem annyira a sors üldözése, mint inkább az alkohol kultusza adta kezébe a koldusbotot. Mert az ember abban, hogy utánozni szeret, olyan, mint a majom. A szegény követi a módost, a módos majmolja a gazdagot. A köznép logikája ez : az ő keze munkája termeli az italt, neki joga van hozzá; a középosztály úgy okoskodik, hogy már mégis mért vonja meg magától azt a kis italt. A szegény ember tejben, húsban 3 fillérért megkapná azt a tápláló anyagot, melyet 30 fill, árú sörben magába vesz. A középsorsban levők mihelyt egy kissé tollasodni kezdenek, együtt fejlődik ki bennök a fényűzés utánzása, az alkohol nagyobb mérvű kedvelése. A nábobok dőzsölnek. A keresmény, a jövedelem, a vagyon egymásután kerülnek sorra, hogy az ivás gyönyörűségéről lemondani ne kelljen, miközben igen sokszor a család tagjai nyomorognak. A nyomor adósságra kényszerít, az adósság árverésnek, csalás-, sikkasztás-, az erkölcsi és vallásos érzelem kialvásának egyengeti útját. Azt mondják, hogy a szeszadó leszállításával a nép olcsóbban jutna egészséges ital élvezetéhez. Megfigyelések az ellenkező állítás mellett bizonyítanak : a szeszadó leszállítása neveli az alkoholizmussal járó veszélyeket Az egyes polgárok vagyoni helyzetéből áll elő a közgazdaság képe, az egyesek jólétéből a nemzeti jólét virágzása. A mint az ember boldogsága, jóléte, úgy az állami gazdaságban fekvő jólét egy része is alkohol alakjában tűnik el, míg az államoknak a szesztermelés nyújtotta jövedelem, közvetett utón visszatérülne abból a nyereségből, me^et nia szegényházak, népkonyhák, kórházak, elmegyógyintézetek, börtönök az alkoholizmus pusztításaival kapcsolatban lekötve tartanak. Midőn ezekben összefoglaltuk a mai tudomány s a művelt államoknak az alkoholizmussal szemben elfoglalt álláspontját, még csak azon kérdésre akarunk felelni, hogy ha a szeszes italok oly veszélyesek egészségi, morális és szociális tekintetben; ha az emberi szervezetnek természetes kívánalmai, életszükségletei közé nem tartoznak, mert az ember primitive, a gyermekkorban nem kedveli s csakis utánzásból szokja meg s megszokásból teszi szükségletté, mégis mi az, a mi létjogot ad nekik az emberi életben? Nézetünk szerint az élvezet, a kedély felmelegedése, a társas mulatságban nyilvánuló vidámság, a szórakozás öröme. Nem tartjuk megvetendőnek e jogcímet. Az ember nem munkára, szenvedésre van alkotva csupán, a tisztességes örömekhez joga. azokra egyenesen szüksége van, ha nem akarjuk a
