Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1900

4 Tiszteli Nagygyűlés ! Évről-évre ismétlődő természeti tünemény nálunk, hogy őszre kelve, gyümölcséréskor a falevél fonnyad, hervad, sárgul és lehull; az égbolt azúrkék szine egyre szürkül ; a nap látszatra mindig kisebb ívet fut meg fejünk felett s a napszaka folyton rövidül; a verőfényt ködfelleg váltja fel; a földet harmat, dér. majd hólepel borítja. — jeléül, hogy a természet szunnyad s pihen. Ezen lehangoló jelenetben van valami fölséges, fölemelő. A remény, hogy a hosszú téli álom után a természet új életre ébred, a rügy hamarabb fakad, a bimbó vígabban pattan ki. a virág készségesebben nyitja ki kelyhét s a ter­més sikerültebb leszen. De ha gyümölcsösünknek érett gyümölcscsel gazdagon megrakott régi fája, melyről már nemzedékek táplálkoztak, váratlanul kidől: sajnálat szállja meg lelkünket, inert újabb terméshez többé nincs remény; s a mi megmarad, — a régi gyümölcs és az emlékezet. A magyar nemzeti művelődésnek azon kertjéből, melyet a ma­gyar haza a cziszterczi rend hazafias gondjaira bizott. harminczöt évi áldásos gyü m öl esőzés után, 11)00. évi szept. hó 5-én, kiválóan nemes termésű fa veszett lei Inczédy Dénes, a pécsi főgymnasium igazgatója halálával. Jeles férfiú, kedves pályatársunk! Sirod felett az első tavasz még ki sem nyithatta virágait, s a mi szivünk virága, a kegyelet már is megnyilatkozik. A Magyar Paedagogiai Társaság kebelében hazám tanférfiai ülnek ünnepet emlékezetedre. Pár pillanatra nyíljék meg a koporsó, melyet nagy fájdalommal zártunk le; lebbenjen föl a szem­födél. melyet, a tisztelet szálaiból szőttünk; táruljon föl a sír. melynek hantjait a szeretet könyüi öntözik : jer közénk, a kik körében munkás életed lefolyt, s légy tanúm, hogy alakodat híven és igazán rajzolom meg. miként életed maga az igazság volt. * Inczédy Dénes Ágoston iparos családból született Egerben 1843. aug. 27-én. Nemzetünk alkotmányos átalakulásában ekkor épen a ma­gyar nyelvnek parlamenti jogaiért küzdött. Rá öt évre meg azon dicső szabadságharczát vivta, mely a haza minden ht'i fiát és leányát áldo­zatra," vitézeit meg csatatérre szólította. A küzdők sorában látjuk Inczédy atyját is a délvidéken, a szerbek elleni hadjáratban. Feladata-

Next

/
Thumbnails
Contents