Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— 91 — Istennek hála, mi sem akasztotta meg, s a Rendtartásban engedélyezett, vagy a Vall. és Közokt. Minisztériumtól ujabban elrendelt és a helyi, legnagyobbrészt vallási cselekményekkel — körmenet, gyónás, áldozással — összekötött szünnapokon kirül más szünnapok nem voltak, A rendes, valamint a rendkívüli tantárgyakból előirt tananyag a megállapított állandó tanmenet szerint minden osztályban befejeztetett. A rendkívüli tantárgyak voltak: a franczia nyelv, a gyorsírás, műének és zene; a szabadkézi rajzra az idén sem jelentkeztek kellő számmal tanulók. Az évvégi vizsgálatok a következő rendben folytak le: A VIII. osztály a vallástanból május 8-án, a többi tantárgyakból május 10-, 12-, 14-és 16-án vizsgáztak. Az érettségi vizsgálatok Írásbeli része május hó 18-, 19-, 21-, 22és 28-án; a szóbeli juníus 13-, 15-, 16-, 18-án Spitkó Lajos tankerületi főigazgató úr elnöklete alatt tartatott meg. A VII—I. osztályban a vallástanból nagys. és főtiszt. Wurster József kanonok úr, mint h. püspöki biztos bölcs és szeretetteljes vezetése mellett juníus 9-én és ll-én volt a vizsgálat; a többi tantárgyakból az I-ső osztályban junius 19- és 23 án, a II. oszt. jun. 19-és 22-én, a III. oszt. jun. 12-, 19- és 22-én, a IV. és V. oszt. jun. 12-, 20- és 23-án, a VI. oszt. jun. 12- 19- és 22-én, a VII. oszt. jun. 12-, 19- és 23-án — kettesével, hármasával csoportosítva a rokon tantárgyakat — folytak le a vizsgálatok. A tornaverseny és dísztornászai, jun. 25-én tartatott meg. A rendkívüli tantárgyakból a vizsgálat jun. 25-én volt. Junius 28-án hálaadó isteni tisztelettel záródott az év. 4. A tanulók állapotrajza. Ezen »Értesítő« minden egyes sora tanintézetünk ifjúságának állapotrajzához egy-egy ecsetvonással járul. Az »Erdemsorozat«, az I—IV. számú statisztikai láblázatok adatai pedig tanulóink erkölcsi magaviselete, fegyelmi, tanulmányi, egészségi állapotának s egyéb viszonyainak hű, de mégis csak hideg vázlatát adják. Hiányos lenne tehát jelentésünk, ha megelégednénk a száraz adatokkal, és a szellemről, a mely tanintézetünk élettevékenységét vezérli, élteti, szót se ejtenénk. E szellem: a szeretet; az Isten szeretete s azon üdvös félelem, melyről az »írás« mondja : »A bölcseség kezdete az Úr félelme.« Ez az a gazdag talaj, melyből az engedelmesség, a kötelességérzet, a törvények tiszteiele, az áldozatkészség, haza- s emberszeretet és a tiszta erkölcs, tehát az emberi szív, lélek legszebb és legáldásosabb érzelemvirágai, gyümölcsöző fái sarjadzanak ki. Mint az anyagi világot a nehézkedési erő tartja össze, s nincs egy atom, mely ez erővel nem bírna, úgy az erkölcsi világban a szeretet uralkodik, s nincs emberi lény, melyet nem a szeretet éltetne, s ha e szerelet nem olvad bele az isteni szeretetbe, akkor önmagát istenítő, saját érdekeért mindent feláldozó kárhozatos önzéssé fajul. Ha tehát nem csak tanítani, de nevelni, embert formálni akarunk, akkor összes tevékenységünkben a vezérlő csillag Isten legyen. így vallás-erkölcsi alapon nevelhetünk önzetlen, nemeslelkű, kötelességtudó férfiakat, kik másokat s önmagukat boldogítani tudják és akarják.