Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— fi — úgyszintén önképző intézményei : a) Congregatio Mariana. tanítási rendszerükben a latin nyelvnek és ékesszólásnak elsajátítását czélozlák ; amazt az összes évfolyamokon át, emezt a humanitási és két rhetorikai osztályban ; és pedig ugy elméletileg, mint élőszóbeli és Írásbeli gyakorlatokban, a melyeket a concertatiókkal, kitüntetésekkel és jutalmazásokkal nagyon intensivekké tudtak fejleszteni. Ugyanezen czélokra irányultak azon iskolai intézmények, a melyek a nevelő és oktató hatásának elfogadását és fejlesztését, az elvetett mag kicsiráztatását, az önmunlcásságot és önképzést szolgálták Igy ezen intézmények egyrészt a korszellemmel, másrészt as iskolával a legszorosabban összeforrottak, mindkettőnek szükséges fejleményei gyanánt voltak, tekinthetők. Ilyen, az önképzés szolgálatában álló iskolai intézmények voltak : a Congregatio Mariana, az akadémiák és az iskolai színielőadás. Ezek az önfejlesztésnek első rendszeres és szervezett tényezői, és igy első alakjai — nem eredetüket tekintve — mostani Önképzőköreinknek; azon különbséggel, mint fönnebb emlitém, hogy azok ugy a kor követelményeivel, mint az iskolával, czéljukat és eszközeiket tekintve, a legszervesebb összefüggésben állottak. így az iskolának a vallásosság és nemes érzelmek felébresztésére irányuló törekvéseit támogatta az önfejlesztés terén a „Congregatio Marianaamelyet szintén Aquaviva szervezett és XIII. Gergely pápa 1584-ben »Omnipotentis Dei« bullájával megerősített. Czélja volt főkép a kedély- és akaratnevelés ; vagyis a vallásosságban, az Isten, a felebarátok és önmaga iránti kötelmeinek teljesítésében s az erénygyakorlatokban akarta edzeni az ifjúságot. A szavazattöbbséggel választott tagok egy rendtag (praeses) vezetése alatt a tagok köréből választott tisztikarral: a praefectus-, assistensek-, secrelariusok- és consultorokkal külön templomukban és gyüléstermükben tartották gyakorlataikat. Ezen gyakorlatok lényegét egyrészről az istentisztelet buzgó hallgatása, a töredelem szentségének gyakori végzése, az Oltáriszentséghez való járulás, közös imák, az ünnepek megülése, körmenetek tartása, a keresztény oktatásban való résztvevés képezte ; másrészről az uralkodóknak, elüljáróknak, szülőknek tisztelete, az önfeláldozás, a szegények segítése, betegek ápolása, elhagyottak gyámolitása, továbbá a rendetlen hajlamok kiirtása, a szerénység, engedelmesség, egyenlőség

1) gyakorlása volt főképen czéljuk. Kisebb-nagyobb ünnepiességgel tartották gyűléseiket, melyeken a vallásos gyakorlaton kívül az ének, zene, szavalás és szónoki beszéd is szerepelt. Minden Jézustársasági iskolában fenálltak. Nálunk nevezetesebbek voltak a vágsellyei, homonnai, győri, egri, pozsonyi stb. Jézustársaságának eltörlése után a pálosok iskoláiban Fehérvárott és Pécsett fönmaradtak ; de II. József l) »A Mária-leventék« igyekeztek az alázatosságban és egyszerűségben magukat gyakorolni. Azért gyülekezéseikben mellőznek a megszólitásnál minden czimzést. melylyel a társas életben egymást megtisztelni szokás, hogy köztük, mint egy anya gyermekei s igy testvérek között az egyenlőség eszméje föntartassék és megőriztessék. Dr. Mohi Antal: Mária-Congregatiók története. Kéziratul. Győr, 1898.