Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— 21 — ditások. Az ily művekben ugyanis az ifjú az anyaggyűjtésről, szerkezetről és irályról tanult szabályokat alkalmazva találja ; csak ezen szabályok alkalmazását föl kell ismernie és vázlata, fejtegetése készítésében kitüntetnie ; így tehát szerkeszlő és leiró készsége remekmüvek példáján épült. Ezen eljárásmód a Jézustársasági iskolák önképzőköreiben is igen szokásos volt. Riedl is ajánlja, midőn ezt mondja: »A tagok, jeles értekezéseket vagy kisebb tudományos müveket kivonatolnak.« Fejlettebb működést föltételez már az, ha az ifjak a szaktanár által kijelölt két vagy több műből, a tanár állal adott utasítás alapján egy kis ismertető előadást tartanak. Ekkor ugyan kész anyagot találnak ; de mégis az anyaggyűjtés, az egymásután megállapítása, az érvek elrendezése, az egységesítés és irály tekintetében utánzó, de önállóbb munkára vannak utalva. Oly tételek kidolgozásában pedig, a melyek az ifjú szemléletének körébe esnek, ismert tájak, tünemények, építészeti, szobrászati, festészeti müvek leírásában, ismert események elbeszélésében, érzeményeiknek tolmácsolásában, szónoki beszédek készítésében már nagyobb önállóságot fejthetnek ki. De iskolai tanulmányaiknak keretén kivül álló, nagyobb anyagi és alaki készültséget igénylő tudományos értekezéseknek, önálló szépirodalmi nagyobb müveknek irását kizárandónak tartom. Ugyanis ez az ifjú készültségét és képességét meghaladja s igy plagiumra kényszeríti; ha pedig az ifjú mindenhonnan összeszedelt-vett dolgozata ifjú bírálóinak gyenge mértékét könnyű szerrel kiáltotta, akkor a képzelgés és önhittség sarjad nyomában. Éppen ezek miatt nincs veszedelmesebb az ifjú komoly munkásságára és a tanulmányokban való előhaladására, mint az ilyen — Riedl Frigyes kifejezésével élek — »éretlen Kisfaludy-társaság«-nak és készültség nélküli tudományos akadémiácskának működése. Hogy az ilyen nem költő és nem kész tudós, a kinek már tovább tanulni fölösleges, főkép, ha a nagyszámú jutalmakból egy neki is jutott, azt fejéből kibeszélni alig fogja valaki. így az iskolai tudományokkal összefüggésben álló tételeket a szaktanárok utmutatása mellett, a kijelölt könyvek alapján az ifjú kidolgozhatja Írásban, vagy élőszóval az u. n. szabadelőadásban. Az Írásbeli dolgozatoknál a fősúlyt nem annyira a tárgyra, mint a kidől- írásban; gozásra kell fektetni. Az anyag összegyűjtése, egy meghatározott czél szempontjából való egységesítése, az egyes pontok, érvek csoportjának, egymásutánjának megállapítása, a fokozatos fejlődés szem előtt tartása, és a teljes és kerek szerkezet érdemlik meg főkép a figyelmet. Ez által ugyanis az ifjú megszokja az egységes, összefüggő, logikusan fejlődő gondolkozást és a kerek természetes szerkesztést. Nyelv tekintetében pedig a szóbó'ségnek, különösen a képeshatározók használatában a magyarosságnak, a mondatok gördülékenységének, helyes viszonyításának begyakorlása legyen a czél. Kisebb szépirodalmi dolgozatokban, szónoki beszédek készítésében a szépirály gyakorlásáranyilik alkalmas tér. A verl) Tüzetesen kifejtettem »A szépirály fejlesztéséről« c. tanulmányban. Pécs, 1899.