Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899
Nálunk azonban az Önképző intézmények — ámbár Jézustársaságának 2• a korkivá ellörlése után a Mária Terézia alatt 1776. kiadott >Ratio educationist azokat feleltekarégi teljesen mellőzi a helyett, hogy kellőleg módosítva tovább fejlesztené ; ámbár k 6P z3kör8k II. József említett rendeletével létesítésüket végleg betiltja, — mégis egy uj csirából életre serkednek. Ezen uj csira a korszellem szülte nemzeti érzület ébredése volt. Ugyanis Mária Teréziának közvetett, II. Józsefnek közvetlen németesitési törekvései, a német nyelv erőszakolása, a történelmi jogoknak és nemzeti jellegnek figyelmen kivül hagyása megszülték a visszahatást. Az öntudatára ébredt nemzet megszégyenülve látta a nemzeti jellegen és nyelven elkövetett sérelmeket; látta nemzeti műveltségének, irodalmának elmaradását, és tettre buzdúlt. E felbuzdulásában épen a nemzeti művelődés ezen tényezőinek, a nemzeti érzületnek, irodalomnak, nyelvnek és szokásoknak fejlesztését tűzte ki czéljául. A honfiak e czélnak szolgálatára csoportosultak, magánjellegű köröket alkottak, pályázatokat hirdettek, vagy egymással levelezés utján érintkezésbe léptek. Ezen nemzeti jogokat követelő korszellem behatott az iskolák falai közé is és első sorban a nemzeti nyelv és irodalom fölkarolásában nyert kifejezést; még pedig főképen a protestánsok intézeteiben, a melyeknek autonómiáját iskolai és egyházi ügyek terén az 1790 —91. országgyűlés biztosította. Már a következő 1792. évtől kezdve találkozunk az iskolákban ilyen, főképen a nyelv művelésére, az irodalmi ismeretek fejlesztésére és a hazafiúi érzület melengetésére alakult körökkel, a minő Kis Jánosnak soproni »Magyar iskolá«-ja is volt. Az ilyen társulatok, illetőleg összejövetelek az iskolákban mindinkább elterjednek. Kezdetben ugyan még inkább csak az olvasókörök jellegével birnak, a hol az ifjak a kurátorok által 1) számukra megrendelt újságokat, vagy a tanárok által számukra kölcsönzött könyveket és lapokat olvassák. Később azonban működési körük mindjobban kiszélesedik. Határozottan az öntevékenységet fejlesztik ; az iskoláknak hiányait a magyar nyelv és irodalom terén pótolják. Az ifjak összejöveteleik alkalmával hazafias szavalatokat tartanak és a probatio calami utján, a Kazinczy által oly lelkesülten üdvözölt, irodalommal és nyelvmíveléssel foglalkozó »lelkes istenfiak« csoportját gyarapítják. A korszellem követelményei és az akkori iskolák hiányai nemcsak jogot adtak e körök létezésére, hanem egyenesen szükségessé is tették azokat. Hisz abban a korban, midőn még a nemzeti érzület a legtöbbekben csak szunnyadozott, midőn a magyar nyelvnek használói, a magyar irodalomnak pártolói ritkaságszámba mentek : e körök voltak a nemzeti érzület melegágyai, e körök tagjai lettek a magvar hazafiság és irodalom terjesztésének buzgó apostolai. A mint csakugyan látjuk is, hogy a nemzeti eszmének előharczosai Berzsenyi, Petőfi, Jókai, Tompa, Kerényi, Gzuczor, Tárkányi, Szvorényi, Greguss Ágost és ') Nagykőrösi ev. ref. főgymn. története. 1896.
