Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

talni, hogy a tartalom mindig ugyanaz, csak a külső burok, a ruha változó ; a hang Ezsaué maradt, csak a test Jákobé. Ez a külső burok : az uj, megnyerő alak, a szép előadás. Ezzel a százszor tárgyalt ismereteket és eszméket is ujakká, érdekesekké és tetszőkké varázsolhatjuk. Az elvont fogalmaknak, az emberi sziv hangulatainak festésére pedig csak a szemléltető és élénk előadás képes. Hisz ezek számtalan vonatkozásainak, a kedélyhangulatok folyton más-más hullámzásainak, temérdek változatainak ecsetelésére, — minthogy azok száma végtelen, — az emberi nyelv elég szóval nem is rendelkezik. Tudatossá válásuk (apercipialásuk) alkalmával ezek csak oly elmosódott hatást gyakorolnak a lélekre, mint a ködgomolyon áttörő halvány, szétfolyó világosság, a melynek tüzetes körvonalazására közvetlenül képesek nem vagyunk. Ezen »szavakkal nem mondható«, ki nem fejezhetőknek látszó képzeteket és hangulatokat csak képekkel, hasonlatokkal és az alakzatok alkalmazásával vagyunk képesek megjeleníteni. Annak pedig, hogy másokban czéljainknak megfelelő hangulatot ébreszszünk fel, a zene után a szemléltető és élénk előadás a legalkalmasabb eszköze. Mivel minden érzéki hatás, képzet, szemlélet bizonyos hangulattal jár, természetesen ezeknek másokban való fölkeltése utján is képesek vagyunk hangulatot fakasztani. De mivel hangulataink fölserkedésére nem annyira a direkt képek, mint az állalok associatio ulján létrehozott képzetek és hangulatok vannak leginkább befolyással: azért a hangulatok fölébreszlésére is az associált, képzetek, vagyis a szemléltető képek gyakorolnak legnagyobb hatást. Epen ebben áll a szép irály legnagyobb művészete, mondjuk, titka. Társítás (associatio) utján a képzeteket és hangulatokat úgy irányítani, azokat oly elemezhetetlen összhangba hozni, hogy necsak egyéni fölfogásunkat és hangulatunkat, egy szóval egyéniségünket fejezzük ki s ez által beigazoljuk, hogy »le styl c'est l'homme« : hanem másokban is hasonló fölfogást és hangulatot ébreszszünk. A szép irálynak e magas foka azonban csak azon keveseknek kiváltságuk, a kiket Horatius szerint a »natura és ars« egyaránt fölemelt, a kik az »ingenium«-ot, a »mens divinior«-t, az »os magna sonaturum«-ot nyerték isteni adomány gyanánt. Midőn tehát a szép irály tényezőiről beszélünk, azon képeket, alakzatokat és fordulatokat értjük, a melyek ismereteink közlésekor az érdekkeltést, a figyelem ébren tartását, a szemléletességel előmozdítják; a melyek elvont ismereteink és hangulataink festésénél elmaradhatatlanok ; a melyek meggyőződésünknek és érzeménveinknek másokba való átültetésére a legfőbb, csaknem egyedüli eszközök.