Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

ízleld, s szívod verése is elállt (k). Két eltenhatatom igy táboroz Emberben, mint fűben, a jó s a rosz (e)'; Ha jó fölött a rosz túlsúlyban áll : Az ölő méreg olt van — a halál, (t) Shakespeare. az eredeti képzet elhagyásával vagy csak érintésével (allegoricusan) ; például Petőfi a fergeteget szemlélteti igy : A népetlen utczákon csak egy őrült bolyongott: Nyargalt az utczákon keresztül, mikéntha ördög ülne hátán És lángsarkantyút verne oldalába. A háztetőre ugrott fel dühében és besüvített a kéményeken. Ordítozott a vak éj siket fülébe ; aztán a fellegekbe markolt, Rongyokra tépte éles körmeivel s reszkettek a megrémült csillagok. Petőfi S. -() Az eredeti képzet még erősebb megvilágítására több rokonképet csoportosíthatunk vagy együtt, vagy egymás után : . . . Kicsinyke testben te Tengert, hajót s vihart jelképezel. Szemed, melyet tengernek mondhatok, Könyek dagály s apályait mutatja ; Hajó magad, e sós vízben lubiczkolsz; Sóhajod a szél, küzdve könyeiddel. Shakespeare. A képzet-társítás ulján felidézett képzetekről meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezeknek is a beszélő hangulatából kell önként sarjadniok. Nem lehetnek tehát ezek, bármily szemenszedettek is, a beszédbe illesztett hideg díszletek. — Ha pedig a társított képek a beszélő hangulatából fakadnak, akkor erősségüknek a hangulat fokával egyenes arányban kell állania ; mert a hangulathoz nem mért aránytalan képzelek hatástalanok, esetleg nevetségesek. — Mivel továbbá a képzetek az alkotó benyomás-elemek közössége alapján költik föl egymást, szükséges, hogy ezen közösség, vagyis hasonlóság szembeszökő legyen. — Mivel végre ezen közös elemeknél fogva keletkezik a lélekben készség arra, hogy a képzetek egymást fölkelthessék, szükséges, hogy e készség meglegyen és a képzetek önként társúljanak, ne pedig mesterségesen és messziről ránlassanak elő. — Do mivel a képzeteknek e készség alapján való gyakori társulása megszokottságot idéz elő : kívánatos, hogy a képzelek e lársitása ne legyen megszokott, hanem az újság ingerével hasson. * III. Az irály szépségének jelentékeny tényezője továbbá az ötletesség, a mely leglöbhnyire a képnek az eredeti képzethez való viszonyán