Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 17 — Rendszerint vad, zord vidéken, mocsaras területeken s a folyó bal partján telepednek le. Zircz a Bakony ős rengetegeiben, Pásztó a Mátra aljában, Pilis a Pilishegy lábánál, BclháromhU a Bélkő tövénél a Bükkben, Schawnilc a Szepességben, Kerz az erdélyi havasok alatt, Gzikádor a Sárviz, SzentGotthard meg a Kába mocsarainál igazolják legjobban, mily áldásos munkát végeztek a magyar czisztercziek. A sűrű őserdő helyén fölépül a kolostor az egyházzal és a többi épületekkel. Legelőször a kolostor környékén alakulnak szántóföldek és kertek. Innét lépésről-lépésre hatolnak előre s kiirtják az ős erdőket, csatornákat ásnak s lecsapolják a mocsarakat, vízgyűjtő medenczéket készítenek, s igy szárítják ki és készítik termés alá, vagy alakítják át rétté s legelővé a posványos és süppedékes területeket. A kolostor vidéke valóságos paradicsom. A hegyoldalakon dús szőlőfürtök díszlenek; szántóföldjeiken duzzadó kalászt renget a tavaszi szellő ; gazdasági kertjeikben Ízletes zöldség terem ; gyümölcsöseikben a legjobb fajokat érleli a napsugár.

1) A kolostorok környékén épülnek a puszták, majorok (grangia). Ezek helyének megállapításánál az a fő szempont, hogy olyan távolságban legyenek, a melyről a rendtagok a munka végeztével még az nap visszatérhetnek a kolostorba. Apátságaink birtoktestén még ma is szépen észlelhető ezen ősi majorok elhelyezése. Akol, Eplény és Olasz-falu mily szépen igazolja az ősi beosztást ! A magyar czisztercziek nemzetgazdasági rendszere európai magaslaton állott. Hisz' a hazánkba települő rendtagok majdnem kivétel nélkül francziák, s az összeköttetést francziaországi testvéreikkel állandóan fenlarlották. Az egyes kolostorok apátjai három évenkint elmennek a citeauxi nagykáptalanra. I'lközben s a gyűlés tartama alatt menn\it láttak, hallottak és tudtak meg! Itthon meg azután értékesítették tapasztalataikat. így jutott be hozzánk a nemesebbnél nemesebb gyümölcs, a sok izleLes zöldség s ezek tenyésztésének az ismerete. Rendi apátságaink nemzetgazdaság tekintetében egy hajszálnyival sem álltak hátrább a l'rancziaországiaknál. S ez magyar szempontból nagy érdeme a cziszlerczieknek. Egyszerre századokkal viszik előbbre a nemzetgazdaságot mindazon helyeken, ahol az ő kezük munkál. Mindegyik kolostoruk egy-egy nemzetgazdasági iskola. Saját jobbágyaik - mert távolabbi birtokaikon ezek is voltak — s a vidékbeliek tőlük tanulták a földművelés, gyümölcstenyésztés és kertészei fejlettebb alakját és az állattenyésztés helyesebb módját. Mindegyik kolostor maga készíti, amire szüksége van. Izik tehát a mesterségeket is. Ács, kovács, takács, tímár, varga, pék és kőműves közülök kerül ki. Érdekes, hogy a rendtagok még kereskednek is, meg vásárokra is járnak. Ide azonban legalább is mindig két szerzetes rendtagnak és egy paraszt fráternek kell mennie.

2) ') A cziszterczi Rend története Magyar- a) Bckefi li.: A pilisi apátság története országban 1142—1896. {Bckefi II: Emlék- I, 84. 1. könyv 13. 1.) 2