Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 15 — A cziszterczi rend kiváló gondot fordított arra, hogy tanult, képzett tagjai legyenek. Már a bevételnél jól megfigyelték a jelentkező szellemi fokát. Az iskolák felállításáról és fentarlásáról sűrűn rendelkeznek. Az 1245-iki nagykáptalan meghagyja, hogy minden rendi tartománynak (provincia) legyen egy hittudományi intézete. 1) A rendi főiskolák (stúdium generale) között leg­kiválóbb a párisi, tolosai, magna-vallisi és a bécsi. A rendtagok hazánkból a párisi egyetemet is fölkeresték. 2) Már XII. Be­nedek pápa elrendelte, hogy a melyik apátságban 40 szerzetes (monachus) rendtag van, keltőt, — a hol meg 18 él, egyet köteles a párisi egyetem col­legiumába, a Bernardinumba küldeni. A rendtagok nagyobb része azonban hazánkból inkább a bécsi egyetemet kereste föl. Hiszen a nagykáptalan úgy rendelkezett, hogy a magyarországi kolostorok a szerzeteseket általában a bécsi sludium generalera küldjék. A szabályzat megszabta, hogy mindegyik kolostor hány rendtagot köteles ide kül­deni ; s ezen pontban semmiféle mulasztást sem tűrt el. 8) A középkori egyetemeket rendszerint felnőtt emberek - teszem püspökök, prépostok és apátok látogatták. Hazánkból is 1432-ben Illés bélakúti és Mihály egresi, 4) 1471-ben meg Lénárd borsmonostori apátot látjuk a bécsi egyetem hallgatói sorában. 5) Ilyen előtanulmányok után a rendtagok szellemi előkelősége általánosan ismert lón. S hogy a magyar cziszterczieknek e téren mily jó nevök volt, III. Honorius pápa levelében nemes önérzettel olvashatjuk. Felszólítja ebben az esztergomi és kalocsai érseket, küldjön hozzá két, három vagy négy megbízható és tudományos szerzetest, de ha lehet, méyis cziszterezieket, kiket a pogány népek megtérítésére akar küldeni. 6) Ezek a tanult emberek a kolostori életnek igazi áldásai. Amint van érke­zésök, neki látnak a szellemi munkának. Az ő második otthonuk a könyvtár (armarium) és az írószoba (sluba scriptoria), a melyekkel mindegyik kolostorban találkozunk. Itt tanulnak, olvasnak, irnak és másolnak. Kézirataik alapvonása az egyszerűség ; de a díszes és Ízléses kezdőbetűk sem hiányoznak belölök. Középkori eleink nyerseségét saját közelökben az erény eszközeivel szelí­dítik meg, a távoliakat pedig jó példájokkal nyerik meg a vallásos érzületnek és az erényes életnek. A cziszterczi rend, mint szerzetes testület, kiváló figyelemmel volt mindig saját szervezete épségére. Erre mindegyik kolostorban első sorban maga az apát, a perjel (prior) és alperjel (subprior) ügyelt. Ezek ellenőre a visitator, aki mindig azon kolostornak az apátja, a melyből a másik települt. Ő ügyel föl a fegyelemre. Ha ez meg­Statuta Capit. Gen. Ord. Cist. a. 1245. nr. 3. Békefi R : A czisztercziek középkori iskolázása Párisban 10 — lt, 45 - 46. 1. 3) Békefi B • A pásztói apáts. tört. I. 36-37. 1. 4) Schrauf: Magyarországi tanulók a bé­csi egyetemen 357. 1. l) Békefi It.: A cziszterczi rend története Magyarországban 12. 1 6) Theiner: Monumenta llistorica Hung. I. 27—28.

Next

/
Thumbnails
Contents