Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

12 — Ezen találkozás közellen eredménye a rend legkiválóbb apátságának meg­alapítása is mindjárt a következő évben (1184), Buda közelében, a Pilis hegy lábánál,') s ezzel egyidejűleg (1184) a szcnt-gotlhárdi apáiság létrehozása hazánk Nyugatán, Vas vármegyében. 2) Mind a kettő egyenest Francziaországból települ; Pilis Aceyből, Szent-Golthárd meg Trois-Fontainesből, s igy közvetve mindegyik Clairvauxnak a fiók apátsága. A cziszterczi rend előnyére e közben nevezetes mozzanat következik be. III. Béla királyunk első felesége, Ágnes (Anna), halála után franczia földön keres menyasszonyt. Megkéri II. Fülöp franczia király nővérének, Margitnak a kezét, aki II. Henrik angol király hasonnevű fiának volt az özvegye. S ami most történik, hazánk európai helyzetét sajátságosan jellemzi. A franczia király, mielőtt leányát odaadná, kimutatást kér a magyar király jöve­delméről. Ezt. tényleg össze is irják, miként egy párisi codex még ma is őrzi e tanulságos statisztikát. Ez a franczia királyt megelégedéssel töltötte el. Látta, hogy a magyar király tekintélyes és hatalmas uralkodó; miért is neki adta a nővérét feleségül (I 186.) E pillanat neinzeliink művelődésére is áldásos fordulatot jelent. x\ két rokon természetű nép — a franczia és a magyar — egymás közelébe jut s az érintkezés a kettő között bensőbb és gyakoribb lesz. Honfiaink sürün ellátogat­nak Párisba az egyetemre, honnét azután koruk műveltségének magaslatán térnek vissza a magyar fűidre. Maguk a cziszterczi kolostorok is állandó ösz­szeköttelésben vannak a francziaországi atyaapátságokkal és a rendi középponttal, Citeaux-val. Maguk királyaink is gondosan ápolják a franczia kapcsolatot. Rendi apát­ságainkat ezentúl vagy hazai kolostorokból, vagy franczia földről telepítik. Mind­össze is csak Borsmonostor, más néven M4ria-hegy vagy Kedliely (Sopron vm.) kapja első lakóit az osztrákok közül Heiligen-Kreuzból. Ez azonban nem királyi alapítvány, hanem Domokos nádor, a király rokona hozza létre 1194-ben. 3) Még III. Béla korában (1190.) keletkezik királyi bőkezűségből Pásztó (Heves vm.) 4) A cziszlercziek iránti rokonszenv hagyományossá lőn a királyi családban. III. Béla fiai — Iinre és II. Endre — s unokája, IV. Béla, valóságos pártfogói a cziszterczieknek. Kerzen (Fogaras vm.) 1202-ben Imre, Tapolczán (Toplicza, Topuszkó) 1205-ben 6) és Posegdn (Vallis Honesta de Posega, Gothó) II. Endre 6), Bélalmton (Pétervárad) 1235-ben IV. Héla alapít apátságot. 7) Az alapítók sorában látunk még királyi rokonokat, főpapokat és főurakat. Békefi R. : A pilisi apátság története I. 124-126. 1. 2) Janauschek: Originum Cist. I. 183. 3) Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár XI. k. 57 - 58. 1. *) Békefi It. : A pásztói apátság története I. 50. 1. 6) Beissenberger: Die Kerzer Abtei 7—8. I. — Tkalcic : Monumenta Historica Epis­copatus Zagrabiensis 1. 17.és 25. 6) Janauschek : Orig. Cist. I. 235. 1. ') Magyar Országos levéltár: Dl. 216. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents