Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 110 -nagy időkre, melyeknek korszakos alkotásait az 1847—48. országgyűlésen megalkotott törvényeink betetőztek. Ama nagy alkotások hivatva voltak, nemzetünk életét új alapokra fektetve lehetővé tenni azt, hogy a magyar állam és benne a magyar nemzet fenmaradásának ujabb biztosítékait megnyerve, egy, a múltnál is szebb, hasznosabb jövőnek nézhessen elébe. Az 1825. óta egyre erősödő törekvés, megvalósítani Magyarország törvényes politikai önállóságát, az 1848. törvényekben czélt ért. A monarchia egységén és a pragmatica sancti-ón kívül nem ismertetett el semmi kapocs Ausztriával. Visszavívta a nemzet törvényekben is biztosított elvitázhatatlan, de oly hosszú időn ál elkobzott jogát a függetlenségre. Összeforraszlattak a haza elszakadt részei, megszűnt Erdély különválása. Voltakép hazánk csak ezáltal lőn ismét kikerekített földrajzi egészszé, és bár a kis hazában csak kisebbség a magyarság, bőven pótolta azt a külön állami éleiben kifejlett nemzeti érzés mélysége és különösen a harczos székelységnek Magyarországhoz vonása. Helyreállolt ujra a szabad és független magyar birodalom, mint fenállott az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak dicső korában. Követelte és kivívta a nemzet a felelős minisztériumot és az évenkénti országgyűlést, mely népképviselet alapján szerveztetett. Szabad lett a szó és gondolat, az érzelem és az eszme. Eljött az idő, melyen az előjogosok osztálya, a nemesség, mely eddig egyedül képviselte a nemzetet, odaiktatta a nemzeti szellem legszebb példáját a történelem lapjaira. Megosztotta teslvérileg jogait a nemzet minden osztályával, kiterjesztette azt minden fiára. Szabaddá lett az ember, s nemessé és magyar nemzetté az iparos, a jobbágy ; szabad lett a föld, szabad a munka. Egyenlő lett a törvény mindenkire s egyenlő a törvény előtt mindenki. Eltöröltetett az úrbér, dézsma, robot; egyenlők lellek Magyarország lakosai a közterhek viselésében. Visszaállíttatott ősi jogaiba az ebből szintén kizaklatolt nemzeti szin és czimer. Ezen törvényeket alkotta ötven év előtt a törvényhozás bölcsesége. Önérzettel, dicsőség tudatával s mélységes hála érzetével emlékezzünk ez időre. Hála érzetével azon dicső ősökre is, kik a századok mulasztásait helyrepótolva, önállókká tettek bennünket mint magyarokat, szabadokká mint embereket és felvilágosodoltakká mint európaiakat; a mig egyrészről egyéniségüket egyszerre emelték magas tetőpontra, addig más részről szorosabb eszme és érdekközösségbe hoztak bennünket Európa miveltebb népeivel. Az 1848. törvények Magyarország nemzeti egységét, nemzeti jellegét és államjogi függetlenségét megfelelő intézményekkel megalapították ; ipari jelentősége nem azoknak nagyszabású tartalmában van, hanem abban, hogy a magyar nemzeti élet összes tényezői és vonatkozásai közt létrehozta az egyetértést és összhangot és megalkotásukkor a nemzet és a korona egy akaratban találkozott. Szeretett ifjak, a hazának nagy eszméje lelkesítsen a nagy események emlékezetének napján. A magyaroknak nincs más hazájuk, mint ez az áldott föld, melyet a dicső elődök drága örökségül hagytak ránk; ez a Kárpát - övezte föld a mi földünk ; mi teremtettünk rajta államot, mi védtük meg létét, mi vivtuk vissza