Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

Inczédy Dénes 30 éves tanügyi munkásságának jubileuma, közli Gyikos Péter.

— 89 — üdvözletét. Itt állanak melletted a cziszterczita rend tagjai, kikhez csatlakoztak az ország összes tanárságának képviselői. Itt van a város polgársága, a meszsze vidék jelesei és azok, kiket a sors más vidékre vetett. Itt vannak mindazok, kik a munkát megbecsülni tudják. Tartsd magad boldognak, mert oly munka elismerése, a mily munkát te végeztél, csak boldogságot nyújthat. Régi közmondás azt mondja, hogy kit az istenek nem szerettek, azt megtették tanítónak. Ezen régi mondás ma már nem áll. Én legalább soha sem bántam meg, hogy tanítóvá lettem. De nem kételkedem abban, te sem bántad azt meg soha. A középiskolai tanárság a legnemesebb hivatás. Az embert szellemileg és erkölcsileg a magasabb hivatásra a középiskola formálja. Fölnevelni az ifjút, hogy kutathassa a természetet, a humanismust, hogy együtt munkálkodhatni s érezni tudjon embertársaival, ez a legnemesebb munka. Te ezt a pályát választottad. Tartsd magad boldognak, hogy ezt tetted. A nevelés azon terén, melyet középiskolának neveznek, van a tanári pályának legnagyobb fontossága. Azok kik tovább mennek a középiskolánál, azokból lesznek a nemzet vezérei. A felső oktatás a jogásznak megadja jogi ismereteit az igazság kutatásában, de hogy igazságos legyen, azt a középiskolában kell elsajátitania. Az orvos a tudományt, a természet és emberi szervezet titkait a felső iskolában sajátítja el, de áldozatkészségének, önfeláldozásának, kitartásának és az emberiség bajainak, enyhítésére irányuló akaratának a középiskola veti meg alapját. Azon ideálok, melyek a középiskolában lopódznak az ifjúság szivébe, azok késztetnek az önfeláldozásra. De a tanár nemcsak egyes embereket formál, hanem az emberek tömegéből alakuló nemzetet. Te a nemzet formálása körül végeztél nagy föladatot. Olyanok a nemzetek, a milyenek tanítói. A milyen tanitó, olyan lesz a nemzet is. Tartsd magadat boldognak, hogy nemzetet formálhattál. A nemes pályát teljesítsék tanártársaid ugy, mint te, mert ennél nagyobb kötelesség a világon nincs. Mindnyájunk kötelessége, hogy folyton, megszakítás nélkül dolgozzunk a kultura terén, mert csak oly nemzet boldogulhat, melynek kulturája folyton halad. Én téged még egyszer fölszólítalak, hogy te halálodig ezen nemes pályát ne hagyd föl, fölszólítom tanártársaidat a közreműködésre, hogy a magyar nemzet erős legyen és diadalra jusson. Élj sokáig boldogságban! (Lelkesült éljenzés, melybe belevág az énekkar »Éljen soká« kórusa.) A miniszteri kiküldött szép szavai mély benyomást keltettek. Inczédy Dénes igazgató a következő szavakban adott köszönetének kifejezést. Méltóságos min. Tanácsos ur! A magyar emberrel vele született s a sirig tartó alattvalói hűség, legmélyebb hódolat és legbensőbb hála és köszönet érzelmétől áthatott szívvel veszem át Méltóságod kezeiből a legkegyelmesebb királyi elismerés e fényes jelvényét, melynek fényét ragyogóbbá teszi az, hogy a legjobb és legalkotmányosabb király nevét viseli. Nem kerestem; érzelmeim, tetteim rugója soha sem volt ily kitüntetés utáni vágyakozás, reménykedés, de éppen azért, mert lelkiismeretem előtt annak fényéi nem homályosítja el vágyakozásom türelmetlen ujainak nyoma — örömem csak annál tisztább, hálám, köszönetem annál bensőbb s