Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

_ 6 — nus nostrae subscriptione et pgndentis authentici sigilli nostri munimine roborantes dandas duximus et concedendas. Datum Posonii in Curia nostra ArchiEppali die 5. mensis Februarii A. D. 1694- Georgius Széeliény Arch. Strig.* I. Lipót 1699-ben nemcsak az alapitványt hagyta jóvá, hanem 1702-ben a Raranyamegyében fekvő Görcsöny falut is a collegiumnak adományozta. Meglévén az alap, az épités is megkezdhető volt azon a lelken, melyet Miglio báró kir. biztos még 1690-ben adott a jezsuita-rendnek oly czélból, hogy ott seminarium és convict us építtessék: ha pedig a telek nem volna elegendő, Forger Antal l'éter házát is odaígérte. Az építésre adott telek a vár és piaez között terül el. Az építéshez mindjárt nem kezdhettek, később pedig a Rákóczy-mozgalmak akadályozták meg. Ugyanis 1704 jan. 31-én a kuruczok Sándor László és Zana György vezérlete alatt átjővén Hajánál a Dunán, Pécs alá érkeztek, hogy a várost megsarczolják. Mig a sarcz felett alkudoztak, a városból kilőttek a kuruczokra : a miért rohammal vették meg a kuruczok a várost,, a melyei kiraboltak és sokat öltek le a német és rácz lakósokból. A 3000 főnyi kurucz had zsákmánynyal terhelten vonult tova. midőn értesült, hogv Herberstein vezérlete alatt fölmentő sereg közeledik. Az elősereget azonban 12 ezer főnyi rácz képezé, mi nagy rémületbe ejté a várost, mert ismerték kegyetlenségüket. A félelem nem is volt alaptalan, mert a ráczok megérkezve, vad dühvel estek a városra, ölték a lakosságot kor- és nemkülönbség nélkül. A jezsuita templom és residentia is kiraboltatott, lakói közül csak ketten menekülhettek Szigetbe. Hűin tábornok szerint a kuruczok rosszabbak a törököknél, de a ráczok kegyetlenebbek a tatároknál. 1708-ban ismét megtámadták a kuruczok a várost, de sikertelen. Alig szabadult meg a város a kurucz hadtól, 1709. és 1710-ben epemirigy tizedeli lakosait, melytől megszabadulva, fogadalomból felépiti a polgárság a Haviboldogasszony templomát. A jezsuiták a csapások elmultával ujabb erővel fogtak házuk helyrehozásához és csakhamar folytatják az ifjúság oktatását. Nem feledkeznek meg e közben a collegium építéséről sem. A tartományi főnöktől 1718. máj. 21-én megnyerik az engedélyt, de most meg Nesselrode Vilmos pécsi püspök, ki a tized miatt perben volt a renddel, akadályozta meg azt. Ugyanis a püspök a minden teherviseléstől mentes jezsuita birtokokon erőszakkal hajtatta be a tizedet, a miért Cserkó István a residentia főnöke III. Károly királyhoz folyamodott, ki a rend javára döntött és így ezentúl védve voltak a püspök ilyes erőszakoskodásaitól. Ily akadályok után 1724-ben kezdhették meg az építést, melyhez a szükséges köveket a szigeti kapu alatti török temetőből nyerik. Midőn a második emelet felrakásához fognak, Nesselrode püspök ágyúival fenyegeti őket. ha az építést folytatják. Ideiglenes tetővel látják el tehát az épületet és csak 1732ben, a püspök halála után, folytatják és fejezik be. Az annyi küzdelem után elkészült collegiumot, folyosós boltívvel kapcsolták templomukhoz, melynek helyén a török uralom előtt »Szt. Bertalanéról czimzett templom állott. Midőn * Dr. Városy Gyula: »A katholikus iskolaügy Magyarországban«. I (58—70 1.