Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894
A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.
— 81 — főgimnáziumban 5437 - - 29.64%. megyeiek a gimnáziumban 3829 — 20.611°/ 0, a főgimnáziumban 4228 — 23.05%. Utánuk nagyobb számmal szerepel Bácsmegye : a gimnáziumban 884 — 4.759%. a főgimnáziumban 764 —- 4.16%. Más megyebeliek a gimnáziumban 5924 — 31.889%. a főgimnáziumban 7160 — 39.03o/o. A magyar korona országait Horvátország és Szlavonország képviselik és pedig a gimnáziumban 1537 — 8,274%. a főgimnáziumban 527 — 2.87%Az osztrák tartományok, melyekből Pécsre jöttek tanulók, Ausztria, Morvaország, Szilézia. Stájerország, Krajna ; a gimnáziumban 214 — 1.152%, a főgimnáziumban 230 — 1.25%. Ha azon földrajzi területet tekintjük, a honnét a tanuló ifjúság összejött, látjuk, hogy kiterjedt az a haza nagy részére, sőt még azon túlra is. Pécs, mint a délvidék főhelye, vonzó erővel birt minden időben. Iskolái most is virágzók, főgimnáziuma egyike a legnépesebbeknek az országban, vidéke, geologiai viszonyai, változatos és gazdag flórája- és faunájánál fogva nagyban eleveníti meg az iskolai elméleti oktatási. A vallás felekezelekre nézve a római és görög katholikusok teszik a tanulók legnagyobb részét. Számuk a gimnáziumban 18426 vagyis 96.923%; a főgimnáziumban 15996—87.19%. A görög nem egyesültek a gimnáziumban 407—2.141%, a főgimnáziumban 289—-1.58%; a protestánsok és pedig az ev. ref. a gimnáziumban 60—0.316%, a főgimnáziumban 76—0.41%, az ág. ev. a gimnáziumban 41—0.215%, a főgimnáziumban 271—0.48% voltak képviselve. Izraelita volt a gimnáziumban 77—0.405%. a főgimnáziumban 1714—9.34%. A tanulók nemzetiségi viszonyát tekintve, a kevés sziavont és még csekélyebb német elemet leszámítva, a magyarság volt a túlnyomó. Források. Brüsztle József: »Recensio Universi cleri dioecesis QuinqueEcclesiensis 1874.« Aigl Pál: »História brevis Ven. Capiluli cathedralis Ecclesiae Quinque Ecclesiensis 1838.» Ratio Educationis etc. Vindebonae 1777. Ratio Educationis etc. Rudae 1806. Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich, Wien 1849. Haas Mihály: Baranyam. ismertetése. Dr. Ortvay Tivadar: »Száz év egy hazai főiskola életéből.« Franki (Fraknói) Vilmos: »A hazai és külföldi iskolázása XVI. században.« Molnár Aladár: »A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században.« Abel Jenő: »Egyetemeink a középkorban«. Iskolai Naplók, Értesítők. Megemlítendő, hogy Szalay Alfréd dr. egykori igazgatónak a gimnáziumról irt dolgozatai is használtattak. Ezenkívül Inczédy Dénes igazgató ur, a rend inilleniumi Emlékkönyve számára készített, az intézet történetére vonatkozó kéziratát, önzetlenül át adta felhasználás végett; kívüle Ágh Timót dr. tanár ur és több tanártárs nyújtott készséges segítséget. Hálás köszönet érte. összeállította : Nemes Tivadar. 6