Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 72 — Nagy gyűlés minden hó első vasárnapján, közgyűlés minden hó harmadik vasárnapján, biráló gyűlés minden csütörtökön, továbbá a nagy- és közgyűlé­sek által el nem foglalt vasárnapon tartatik. Ha az elnök nincs jelen, helyét a tiszteleti elnökök egyike, ezek hiányá­ban pedig az alelnök foglalja el, ezt pedig a főjegyző pótolja. A kör pecsétje 1866. évről való »A pécs főgimn. irodalmi kör pecsétje 1866« körirattal, a pecsét közepén kiterjesztett szárnyú sas van koszorúval csőrében, karmaiban irattekercset tart. A kör tagjainak munkássága előmozdítására lényeges tényező levén egy könyvtár, a kör mellett, megalakulásuk évében könyvtárt is alapitoltak, de erre a tagsági dijak nagyon kevésnek bizonyultak ; adományokkal iparkodtak tehát ezen segíteni. A jegyzőkönyvek hálásan emlékeznek meg Rezutsek Antal zirczi apátról, ki nagylelkű adományával azt megalapítani segítette ugy, hogy az első évben már a könyvtár 177 kötet- és 38 füzetből állt. A szavalások bár el nem hanyagoltattak, mégis ezek fokozottabb gyakor­lására, az önképző kör mellett, mint ennek mellékegylete, 1868 decz. 25-én »Szavaló Kör« alakul, melynek czélja a szavalásban lehetőleg kiképezni tagjait. Elnöke az önképzőkör alelnöke ; tagjai azok, kik az önképzőkör tagjai is. Gyűléseit oly napokon tartja, melyeken az önképzőkör nem tart. Uj irányt ad a körnek az 1876-ban jan 22-én kiadott középiskolai »Rend­tartás«, melynek 28-ik pontja igy szól : »Minden intézetben ifjúsági könyvtár rendezendő, mely az iskolai oktatással kapcsolatos, azt kiegészítő olvasmányt nyújtson. A könyvtárral kapcsolatban a felsőbb osztály (7. és 8.) tagjai önkép­zőkört is alkotnak, egyes szaktanár vezetése és az igazgató felügyelete alatt. Azonban kiváló gond fordítandó, hogy az ily körök működése a házi önálló munkásságot el ne vonja vagy Ián egyoldalú ferde irányban ne fejlessze; másrészt oly tanulókat, kik meg nem felelnek iskolai kötelezettségüknek, hatal­mában áll az igazgatónak a körtől eltiltani. Az önképzőkör munkáinak nyo­matása tilos.« E szerint az önképzőkör régebbi szervezete nagyot változott, működése egyszerüsittetett, gyűléseit ezentúl csak vasárnaponkint tarlja. Megszűnt az »Évkönyek« kiadása is, de az ifjak számot tevő jobb mun­kái bekötve ezentúl is megőriztetnek. Mily szép, elismerésre méltó munkásságot fejtettek ki a kör munkás tagjai, mutatja az eredmény. A levéltárban 1861—95-ig elhelyeztetett 1025 havi mű: ezek közül prózai mű: 136 (fordítás 12, eredeti 124), költemény 889 (melyek közül eredeti 776, fordítás 113). Az értekezések száma : 64, elfogadott pályamű van 109 (próza 64, vers 45). Ezek szerint a levéltárban elhelyezett 1198 mű dicséri az ifjúság fáradhatlan munkásságát. A kör elnökei: 1861—65. Kajdi Imre, 1865-66. Rokor Ferencz, 1866—88. Verbőczy István, 1888—90. Mészáros Amand, 1890—95. Zalay Mihály tanárok. A gimnáziumi ifjúság lelkesen karolta fel a nemzeti nyelv és irodalomban való művelődést, tökélyesbülést, de buzgalmának emelésére nem csekély hatás­sal volt azon jóakaratú érdeklődés, melyei az intézet tanári testülete, vagy az ifjúság egyes jóakaró barátja, sőt maguk a lelkes ifjak is pályadijak kitüzé-

Next

/
Thumbnails
Contents