Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

_ 17 — nyelvtan elemeit: — olvasás, irás, nevek, főnevek — tanulták ; a harmadik osztályban tovább haladtak a mi végű igékig és könnyebb alakokat adlak elő; olvasták a görög kathekismust vagy Gebes tábláját. A negyedik osztályban a beszéd nyolcz részét, a tájszólások s nehezebb kifejezéseket tanulták. Olvasásul szolgáltak Chrysostomos, Aesop, Agapetos és mások munkái. A poésisban a syntaxis és az irók középszerű ismerete kívántatott. A rhetoricában a szótagok méretei, tájszólások és az irók tágabbkörü ismerete a czél. Gretser kézi könyvét használták a humaniórákban a grammatikára vonatkozólag. A vallástanítás szombaton délután tartatott, mikor Ganusius katekismusát magyarázták. A számtanból a 4 species taniitatott; a földrajz sem volt elhanyagolva. A történelem annyiban műveltetett, a mennyiben ismeretszerzésre alkalmas, leginkább a két legfelsőbb osztályban, olvasmányok alapján. A gimnáziumi oktatás tehát a grammatikában a két clessicai, de különösen a latin nyelv tanításában, a humanitási osztályban tisztán rhetorical és alaki képzésben áll. Az oktatás egyébb tényezői voltak: az úgynevezett akadémiák, melyeken a tanulók a tanultakat gyakorolhatták, a vitatkozások, kitüntetések, színjátékok. A testgyakorlatot a jezsuiták vélték fel először tanrendszerükbe. Az oktatási idő délelőtt és délután 2—2 óra, a tananyag fél órára volt beosztva. A heti szünet, vasár- és ünnepnapokat kivéve, kedd és csütörtökön egész nap. Mindegyik félévben vizsgálatok tartattak. A vallásosság emelésére a tanulók minden nap misét hallgatlak, vasár- és ünnepnapokon délelőtt egyházi szónoklaton, délután congregatiok on, havonkint egyszer a gyónásban vettek részt; a farsang utolsó 3 napján szentségimádás tartatott. Az iskolában térdelve imádkoztak, minden szombaton litánián jelent meg az ifjúság. A vallásos érzületet különösen ápolták a Mária és ezzel rokon inás ájtatos társulatok. Mivel a Katio Studiorum a XVIII-ik század követelményeinek meg nem felelt már, VI. Károly 1735-ben kiadott »Über die Ordnung und Einrichtung der Schulen« cirnii rendeletével szabályozza a jezsuiták tanítását. Még e rendelet előtt jelent meg ugyanazon évben Molindes jezsuita osztrák tartományfőnöknek »Instructio privata seu Types cursus antiui pro sex human, classibus in usum magistrorum S. J. edifus« czimü módszeres utasítása a/, osztrák rendtartomány gimnáziumai számára. Ezen utasítás szerint a gimnáziumba csak oly tanuló vételik föl, ki latinul jól tud irni és olvasni; a sajátképi gimnáziumba pedig-azok bocsáttatnak, kik Alvarzeból a nevek, a rendes és rendhagyó igék hajlitásait tanulták és fia ez nem eszközöl hetö máskép, válaszszák 2 alosztályra a legalsó osztályt. Nagyobb ligyelembe részesül a történettanítás, a mennyiben a grammatikai osztályokban is suly van helyezve a történeti ismeretek elsajátítására, tanítják ugyanis a katekizmus mellett a bibliai történeteket, rhetoricában a római császárok korát egyes részeiben az olvasmány alapján, valamint az akadémiai gyakorlatokon. Magyarországban a ma2