Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

Az intézet állapotrajza - II. Tankönyvek, tananyag

— 142 — V. osztály. 1. A négy első művelet. — 2. Az elsőtokú többismeretlenű határozott egyenletrendszerek. — 3. Hatványozás. — 4. Newton binomiális tétele. — 5. Gyökérfejtés. — 6. A hat első müvelet gyökérjeles mennyiségekkel. — 7. Területszámitás. — 8. A körbe irt szabályos sokszögek. — 9—10. A kör és a körrészek kerülete és területe. VI. osztály. 1. A log.-ok használata. — 2. Exponentialis egyenletek. — 3. Derékszögű háromszögek. — 4. Szabályos sokszögek. —- 5 — 6. Sinus-tétel. — 7. Tangens-tétel. — 8—9. Cosinus-tétel. — 10. Mollvveide-egyenletek. VII. osztály. 1—2. A másodfokú egyenletek elmélete. — 3. A complex számokkal való műveletek. — 4. Azon magasabb (okú algebrai egyenletek, melyek a másodfokúak elmélete alapján megoldhatók. — 5. A szabályos sokalapok felülete. — 6. Hasáb felülete és térfogata. — 7. Haladványok. — 8. Kamatos kamat-számitás. — 9. A kúp térfogata és felülete. — 10. A gömb. VIII. osztály. 1. Permutatio és combinatio. — 2. Combinatio és variatio. — 3. Kéttagú algebrai kifejezések szorzása és hatványozása tevőleges egész, tagadó tört hatványkitevőre. -— 4. Algebrai mennyiségekkel való müveletek ; sikmértani példa. — 5. Tört- és gyökös mennyiségekkel való műveletek. — 6. Ferdeszögü háromszög feloldása kapcsolatban az arányok tanával. — 7. Felület-számilás kapcsolatban a kétismeretlenü egyenletek feloldásával. — 8. Haladványok és évibetét; köbtarlalom-számitás. E) Az Írásbeli érettségi vizsgálatra kitűzött tótelek. I. A magyar nyelvből: 1. A clapsicismus hatása irodalmunkra. 2. Minő tényezőknek köszönheti a magyar nemzet ezredéves fenmaradását ? (Tört. dolg.) 3. Az égés és a vele járó tünemények. (Termtud. ért.) II. A német nyelvből: Nagy Sándor Indiában. III. A latin nyelvből: »A szerfölötti szabadság szerfölölti szolgasággá sülyed«. IV. A görög nyelvből: Plato : Protagoras 11 c. Az emberi nein alkotása. Epimetheus és Prometheus. V. A mennyiségtanból: 1. A, B, C vasúti állomások egy derékszögű háromszög csúcsainál feküsznek és B-nél van a derékszög; A-ból és B-ből reggel 7 óra 15 p.-kor indulnak a vonatok C-íelé, hová a B-ből induló vonat 10 perczczel később érkezik, mint az A-ból induló. Kérdés, ha az A vonat óránkint 40 kmtert, a B-vonal 30 kmtert tesz meg és AB (befogó) 60 kilométer hosszú: hány órakor érkeznek meg G-be a vonatok, és mily messze van A és B C-től? 2. Számitassanak ki A, B, C, D pontok egymástól való kölcsönös távolságaik, ha DG 452.4 m. BCD<£ - -62« 20' 30", BDC<=48° 20' 40", ADC<=90°, ACD<= 42° 30'.