Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

Az intézet állapotrajza - II. Tankönyvek, tananyag

V. osztály. 1—2. Az elsőfokú több ismeretlenü határozott egyenletrendszerek. 3. Hatványozás. Newton binomiális tétele. 4. Számtani haladvány. 5. Gyökérfejtés. 6. Az első hat művelet gyökérjeles mennyiségekkel. 7. Pythagoras tétele és a területszámitás. 8. Egy ismeretlenü másodfokú egyenletek. 9. Területszámitás. 10. Körtan. VI. oszt. 1. A log.-okkal való számolásmód. 2. Exponentialis egyenletek. 3. Derékszögű háromszögek. 4. Egyenlő szárú háromszügek. 5. Szabályos sokszögek. 6. Sinus-tétel. 7. Tangens-tétel. 8. Garnot-tétel. 9-10. Összetett példák a trigonometriából. VII. osztály. 1. A műveletek begyakorlása. 2. Első fokú egy- és kétismeretlenü egyenletek feloldása. 3. Másodfokú egyenletek megfejtése; gyöktényezőkből az egyenlet szerkesztése. 4. Magasabb fokú egyenletek megfejtése; a hasáb föliilete és köbtartalma. 5. Maximum és minimum számítása és szerkesztése ; a gula felülete és köbtartalma. 6. Számtani és mértani haladvány; a henger felülete és köbtartalma. 7. Törlesztés és évi betét kapcsolatbán az egyszerű kamatszámítással. 8. Egyenoldalu kúp és gömb viszonya; gömb-öv és gömb-kétszög felülete. 9. Vegyes négyzetes egyenlet megfejtése; conjungált gyökeinek összege, különbsége, sorrajzi előállítása ; a kúp köbtartalma kapcsolatban a végtelen mértani haladványnyal. VIII. oszt. 1. Permutatio és combinatio. 2. Variatio és Newton binomiális tétele. 3. A négy első művelet 4. Hatványozás és gyökérfejtés. 5. Területszámitás. 6. Logarithmusok használata; exponentialis egyenletek. 7. Trigonometriából. 8. Stereometriából. D) írásbeli dolgozatok tételei az 1894/5. isk. évben. Magyar nyelv. I. osztály. 1. Szótagolás, állítmány, alany. — 2. Állítmány, alany. — 3. Állítmány, alany és birtokos. —• 4—5. Birtokviszony és melléknevek. — 6. Állítmány, alany, birtokviszony és melléknevek. — 7. Névmások és névutók. — 8. Tőmondatok bővítése. — "—10. Névmás, birtokviszony és alany. — 11. A 26. költeményben a beszédrészek meghatározása. — 12. A beszédrészek meghatározása, birtokviszony. — 13. Kain és Ábel története. — 14. Igék, birtokviszony. — 15. Mért lett a szamár szamár? (Házi, tartalm.) — 16—17. Állítmány, birtokviszony s a beszédrészek meghatározása. — A tanulók kezdetben a tábláról irták le az összetett mondatokat, később dictando. II. osztály. 1. Szótagolás. — 2. Tollba-mondás. — 3. Bővített mondatok igei állitmánynyal. — 4. Kijelentő mondatok névszói állitmánynyal. — 5. a A jó fiu nem szégyenli szülőit« cz. olv. tartalmának leírása. — 6. Határozók. — 7. »A szomorú fiu« cz. olv, tartalma. — 8. Garay János: »Magyarország megvétele« cz. költ. tartalma. — 9. Szenvedő mondatok alakítása. — 10. Szenvedő tárgy. — 11. Időhatározők. — 12. Módhatározók. — 13. »A magyarok megtérése« cz. olv. tartalma. — 14, Összetett mondatok bonczolása. — 15.